BUX 139468.07 -0,3 %
OTP 45970 0,04 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A médiatőke a lobbista legnagyobb kincse

2005. január 10. hétfő, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A várhatóan őszre elkészülő lobbitörvénytől a tevékenység társadalmi megítélésének rendeződése és a piac letisztulása várható, hosszú távon pedig a nagyobb piaci szereplők körében ma is jellemző gyakorlat általánossá válása figyelhető majd meg – mondta lapunknak Kurdy Fehér János, az Avantgarde Group public affairs igazgatója. Az érdekérvényesítés közel tizenöt éves magyarországi piacán (a rendszerváltozás óta növekvő piac forgalma ma már forintmilliárdokban mérhető) az ezredforduló környékén következett be az az alapvető változás, amelynek révén ma már nem a lobbista kapcsolati tőkéje, hanem a lobbiügy médiatőkéje játssza a főszerepet a projektekben. A hangsúly az eseti kapcsolati hálókról áttevődött a döntési hálózatok ismeretére és a szóban forgó ügy médiában való megjelenítésére. A lobbitevékenységnek köszönhetően a közszereplők törvényesen elért, széles nyilvánosság előtt ismertté vált „sikereket” kapnak – világít rá Kurdy. A médiában pozitívan szerepeltethető és szerepeltetett ügyek mögé több érdekcsoportot is fel lehet így állítani – teszi hozzá a szakértő.
Így a nehezen vagy nem mediatizálható ügyben jóval nagyobb erőfeszítést jelent eljárni, mivel ma már a politikai szféra is nagy jelentőséget tulajdonít a médiaszerepléseknek. Az érdekérvényesítésben történt hangsúlyeltolódásnak köszönhetően a lobbizás ma már a megbízások 99 százalékában érinti az érdekelt fél társadalmi kapcsolatait is. A megbízók között pedig egyaránt előfordulnak magyar és nemzetközi vállalatok. Hazai részről jellemzően szakmai vagy ágazati szövetségek lépnek fel vagy bíznak meg ügynökségeket egy-egy ügy érdekében. A tagvállalatok így a legtöbb esetben törvényhozási vagy a kormányzati beruházásokhoz kapcsolódó témákban – például a termékdíjtörvény, a koncessziós autópálya-építések ügye – igyekeznek érdekeiket érvényesíteni. Egy-egy privatizációs döntés esetében pedig fontos indokolni a nyilvánosság előtt a vevő cég vagy konzorcium rátermettségét – jegyzi meg a Dunaferrt és a DAM Steelt megvásárló Donbass-Duferco konzorcium ügyeiben eljáró cég ügyvezető igazgatója. A magyar tulajdonú és a multinacionális vállalatok közül jellemzően azok lépnek fel aktívabban, amelyek tevékenysége nagy társadalmi vagy gazdasági hatással jár, vagy az érintett ágazatban komoly fejlesztő beruházások valósulnak meg (például az EU az információs társadalom fejlesztése érdekében jelentős összegeket bocsát az üzleti szféra rendelkezésére pályázati rendszeren keresztül).

Böröcz Petra
Böröcz Petra

Ez is érdekelhet