Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új lobbitörvény valószínűleg az őszi törvényhozási időszakban kerülhet újra az Országgyűlés elé – mondta el lapunknak Karácsony Mihály, a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa. A most elkészült koncepció a normaszöveg lehetséges változataira vonatkozik attól függően, hogy a jogalkotó a korrupcióellenesség, a hatékony törvényhozás vagy az érdekérvényesítés szempontjából kívánja-e szabályozni a kérdést. Ennek eldöntésére február elején kerülhet sor.
Magyarországon a civil szervezetek alanyi joga a törvényalkotói folyamathoz kapcsolódó lobbizás, de egyre inkább terjed – főként az üzleti szférában helyet kapó – hivatásos, professzionális lobbiszakértői tevékenység is. Kifejezetten lobbizásra, vagyis „kijárásra” specializálódott cégből viszonylag kevés van még Magyarországon, a tevékenységet jellemzően kommunikációs és politikai tanácsadó ügynökségek végzik. Az egyik legnagyobb piaci szereplő az amerikai GJW ügynökség (a cég képviselte az amerikai érdekeket például a hadászati repülőgép-vásárláshoz kapcsolódó tender során) – mondta lapunknak Vass László, az Első Magyar Lobbi Szövetség elnöke, a Budapesti Kommunikációs Főiskola főigazgatója. Számos társaságnál azonban maga a cégvezető végzi az érdekérvényesítést, valamint elterjedt módszer az is, hogy egy-egy szakma vagy cégcsoport érdekeiben a szakmai szövetség vezetői járnak el.
Eseti megbízás alapján jellemzően külföldi cégek és szervezetek lobbiztatnak. A szolgáltatási díj az „erkölcsös cégek” esetében a költségek fedezetére, valamint némi haszonkulcsra korlátozódik. Arról, hogy szabad-e, és ha igen, milyen mértékben ajándékozni a célszemélynek, eltérő vélemények vannak a szakmában. Vass László úgy véli, hogy még egy ebédmeghívás sem megengedhető, mivel az a korrupció gyanúját vetheti a közszereplőre, a lobbista pedig csak rövid távon érheti el célját, pedig az ügy érdekében súlyos érvek felsorakoztatásával kellene eljárni. A Nemzetközi Lobbisták Egyesületének etikai kódexe szerint azonban adható ajándék, legfeljebb 50 ezer forint értékben. Az USA-ban 50 dollárban (9250 forint) maximálták naponta az ebéd- vagy vacsorameghívások értékét.
Magyarországon a lobbitevékenység egy része a közbeszerzési eljárásokat megelőző tender-előkészítés során zajlik – mondta az elnök. A jogi szempontból megkérdőjelezhető gyakorlatot a szakértő szerint a legtöbb esetben az élet igazolja: a kiíró ugyanis a sokszor nem tudja pontosan, hogy szükségletét milyen termék vagy szolgáltatás elégítené ki, így maga is érdeklődik a specifikációkról. Ebbe a folyamatba tagozódnak be a cégek érdekérvényesítéssel megbízott képviselői, akik voltaképp a társaság kínálatát és a mellette szóló érveket ismertetik.
A lobbitevékenység transzparenciája érdekében 2001-ben vetette fel a magyar kormány egy lobbitörvény megalkotásának ötletét, majd bár a normaszöveg elkészült, mégsem emelkedett törvényerőre. A korrupció elleni harcot előtérbe helyező koncepció a törvényalkotási folyamatok során megnyilvánuló lobbizást szakmai, képzettségi és regisztrációs feltételekhez kötötte volna, valamint szabályozta volna a „kijárás” lehetséges módjait. Ma – az európai hagyományoknak megfelelően – a jogalkotásról szóló törvény, az összeférhetetlenségi szabályok, a korrupcióellenességhez kötődő szabályozás, valamint egyfajta önszabályozás bástyázza körül az érdekérvényesítő tevékenységét (átfogó lobbitörvény az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában létezik).
