Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Míg az elmúlt évtizedben jellemzően meghaladta a lakossági fogyasztói kosárra jellemző inflációt az egészségügyi intézmények árindexe, 2004 első három negyedévében több mint 0,8 százalékkal az alatt maradt. Az egészségügyi fogyasztói kosárban a dologi kiadások árindexe 6,39 százalékos volt – derül ki az egészségügyi tárca kiadványából. Az áremelkedések 2004 első kilenc hónapjában összesen 12,8 milliárd forint pluszkiadást okoztak az egészségügyi intézményeknél.
A lakossági és az egészségügyi fogyasztói kosár elsősorban az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek, az egyéb cikkek (gyógyszer, orvosi eszközök) és az üzemanyag vonatkozásában tér el egymástól jelentősebben az idén. A lakosság kiadásainak egyharmadát teszik ki az élelmiszerek; az egészségügyben erre csak a kiadások 5,8 százalékát fordítják. A tartós fogyasztási cikkek azonban a szektor kiadásainak 13,5, míg a lakossági költések 7,3 százalékát viszik el. Az egészségügyi intézmények költségvetésük közel 50 százalékát fordítják gyógyszerre, egészségügyi cikkekre, orvos szakmai anyagokra.
Ez utóbbi kategóriában az egészségügyi infláció 2 százalékkal maradt alatta a 3,8 százalékos lakossági árindexnek, míg a háztartási energia esetében csaknem kétszer akkora drágulást éltek meg az intézmények, mint a lakosság. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a gázárra vonatkozó index csaknem a lakossági index ötszöröse az egészségügyi intézményeknél: a gázár-kompenzáció csak a lakossági fogyasztók helyzetén javít.
Az élelmiszerek esetében is jelentős, bár korántsem ilyen mértékű az eltérés: míg az egészségügyi index 5,5, a lakossági 9,2 százalékos volt az első kilenc hónapban. Ellentétes irányú árváltozás volt tapasztalható a ruházati cikkek, valamint a papír és nyomdai termékek esetében: az egészségügyi intézmények itt néhány százalékos mérséklődést érzékeltek. Szintén 100 alatt maradt az egészségügyi cikkek és orvos szakmai anyagok (fogó, vágó, tűk, diagnosztikai készülékek, vatták, kötszerek stb.) és a tisztítószerek árindexe, amelyek a dologi kiadások 10,8 százalékát teszik ki.
A gyógyszerek átlagosan 2,51 százalékkal drágultak az egészségügyi intézmények számára, míg a gyógyárukkal együtt 1,63 százalékos inflációt mutatott ki a szaktárca. Több mint 6 százalékos volt a drágulás a gyógyszeralapanyagok, csaknem 10 százalékos a kiszerelt emberi tápszerek, több mint 2 százalékos a laboratóriumi krémszerek és festékoldatok esetében, a fertőtlenítő készítmények ára viszont 3,7 százalékkal csökkent. A legjelentősebb áremelkedés a szolgáltatások csoportjában volt tapasztalható: a 8,17 százalékos drágulást a munkahelyi vendéglátás, a vízszolgáltatás, a mosás, a karbantartás és javítás, valamint a takarítás díjának 5–11,6 százalékos emelkedése okozta.
