Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bankszféra jövő év végére a jelenleginél 200-300 bázisponttal alacsonyabb alapkamatszintre számít – derült ki Erdei Tamás, a Bankszövetség elnökének előadásából tegnap a GKI Rt. üzleti konferenciáján. Járai Zsigmond MNB-elnök pár napja arról beszélt, hogy a legvalószínűbb szcenárió szerint a jövő év végére 8,5 százalékos lehet az alapkamat. Miután idén még 50 bázispontos kamatvágást vár a piac és Járai eddigi nyilatkozatai is ebbe az irányba mutatnak, jövőre mindösszesen 100 bázispont csökkentésnek maradna tere; ezt elemzők szerint már az első negyedévben meglépheti a jegybank monetáris tanácsa.
Erdei Tamás szerint a jelenlegi 10 százalékos kamatszint mellett 4 százalékos kamatprémiummal számolhatnak a külföldi befektetők, míg a 2005 végére remélt 7-8 százalékos kamatszint mellett 1-1,5 százalékosra csökkenne a kamatprémium. Az elnök úgy véli, az alacsonyabb alapkamatszint mellett megállna a lakosság devizaeladósodásának folyamata is.
A vállalatok is szívesebben adósodnak el devizában. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott devizahitelek állománya 2003. októberhez képest 26,1 százalékkal nőtt, miközben a forinthitelek állománya ugyanezen időszakban mindössze 3,9 százalékkal emelkedett. A devizahitelek aránya így a teljes vállalati hitelállományon belül egy év alatt 38,1 százalékról 42,8 százalékra emelkedett. Megfigyelők szerint a jegybankelnök által megfogalmazott óvatos kamatcsökkentési trend továbbra is a devizahitelek felvételére ösztönzi majd a cégeket.
A magas jegybanki alapkamat jelentősen fékezi a gazdasági fejlődést – mondta Wieszt János, a BKIK közgazdasági osztályvezetője. Úgy véli, hogy az inflációt 2 százalékkal meghaladó kamatszint bőségesen elegendő lenne; „vágyaik szerint” az alapkamatnak már a jövő év elején 6–8 százalék közötti szintre kellene süllyednie. Ebben az esetben a beruházások olyan mértékű élénkülésével lehetne számolni, amely éves szinten egyszázalékos GDP növekedést okozna – állította Wieszt János.
A Járai Zsigmond által 2005. decemberre optimálisnak tartott 8,5 százalékos alapkamatszint csupán kismértékben tér el a piaci prognózisoktól. A Reuters szerint az elemzők 150 bázispontos csökkenést várnak az idei és a jövő év vége között. A piac idén még vár 50 bázispontos vágást – mondta lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője, aki 2005 folyamán további 125 bázispontos mérséklésre számít. Véleménye szerint – a mostanihoz hasonló forintárfolyam mellett – a csökkentés nagy része az első negyedévben bekövetkezhet, így már 2005. március végére elérhető a 9,0 százalék alatti kamatszint. A jegybank jövő évi inflációs céljának teljesülését segíti a 2005 elejére várt látványos inflációcsökkenés – véli Samu János, a Concorde elemzője. Márpedig a korábbi tapasztalatok szerint az MNB az inflációs ráta csökkenését szokta „honorálni” kamatvágással, így ez várhatóan most sem marad el. Samu szerint így a 8,5 százalékos alapkamatszint jövőre már március–áprilisban elképzelhető, amely fennmaradhat az év egészében.
