Nem áll rendelkezésre konkrét számítás a Pénzügyminisztériumban arról, hogy az evabevételeknek mekkora része származhat az áfából, mivel az átalányadó több adónemet egyesít – válaszolták lapunk kérdésére a tárca sajtóosztályán. Közelítő becslést vélhetően az evakörbe tartozó cégek korábbi adóbefizetése alapján készíthetnek, egyéb biztos módszer nem áll rendelkezésre – véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke. A szakértő számításai szerint a bevételek viszonylag kis részét lehet a forgalmi adóból származtatni, mivel az evaalanyok jelentős része (Zara szerint legalább fele) alanyi áfamentes körbe tartozik (ennek egyik feltétele a maximum 4 millió forintos éves árbevétel). Az áfaköteles adózóknál pedig az eva esetében fel nem számolt költségek csökkentenék az átalányadó mellőzése esetén a befizetett áfa mértékét – tette hozzá Zara.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter egy múlt heti nyilatkozatában jelezte, hogy Magyarország nem rövidíti meg az EU közös kasszáját az evázók áfabefizetései kapcsán, mivel az uniós áfabefizetésben az eva áfatartalmát is elszámolják. A pénzügyminiszter az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt ma tájékoztatja a képviselőket az eva ügyében felmerült kérdésekről.
Az egyéni és társas vállalkozások december elsejétől huszadikáig jelentkezhetnek be az evakörbe, ennek feltételei lényegében nem változnak az idei kritériumokhoz képest. A PM így nem számít az evázók számának érdemi növekedésére, ami a bevételi tervszámokból is kiderül: míg az idén valamivel több mint 65 milliárd forintra számít a tárca az evázóktól, a 2005-ös előirányzat csupán 70,3 milliárd forint. Zara szerint az evázók körének bővülése 10-15 százalékos lehet, de a potenciális jelentkezőket elbizonytalaníthatja az uniós fogadtatás körüli vita. A szakértő azonban úgy véli, hogy még rövid időre is megéri az evát választani, és a politikai logikából kiindulva (2006-os választások) 2007 előtt még az EU rosszallása esetén sem szünteti meg a kormányzat a vállalkozói átalányadót.
