Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Immár bizonyos, hogy a kormány a rosszabbik forgatókönyv megvalósulását, vagyis a legmagasabb hiányt tartja valószínűnek a költségvetés idei gazdálkodásának megítélésekor. Ennek megfelelően a nominális deficit alig csökken jövőre (a képet befolyásolja, hogy egyhavi áfa idénről átcsúszik a következő évre). Rásegít a kiadások mérséklésére az autópálya-építések kiszervezése, illetve a lakáscélú kiadások megnyirbálása.
Jövőre eredményszemléletben 1046 milliárd, pénzforgalmi szemléletben pedig 1033 milliárd forint lesz a deficit a büdzsé tervezete szerint, míg idén 1080–1085, illetve 1370 milliárd forint várható a kétféle módszertan alapján. Ez is csak abban az esetben teljesülhet, ha az idén sikerül tartani a sokszor felülírt terveket: szeptember végéig az egész évre tervezett hiány 96,2 százalékát már felhalmozták az államháztartásban, így a következő három hónapban havi átlagban nem nőhet a deficit 17 milliárd forintnál nagyobb mértékben, ami bravúros teljesítmény lenne.
A kormány által tegnap elfogadott költségvetés egyik lényeges eleme, hogy kisebb állammal számol: a költségvetési intézmények nominálisan is 5 százalékkal kevesebb támogatásban részesülnek az ideinél. A büdzsé nem fedezi a köztisztviselők 6 százalékos béremelését és 13 havi bérét, valamint a közalkalmazottak 6 százalékra kalkulált bérfejlesztéséből is csupán 4,5 százaléknyit – vagyis az infláció tervezett mértékének megfelelő hányadot – tesz hozzá.
Noha az autópálya-építés a jövő év prioritásai között maradt, a költségvetés kiadási tételei között nem szerepel a tervezett szakaszok megépítéshez szükséges 300 milliárd forint. A kormány koncessziós szerződések keretében magánberuházókkal építteti meg az autópálya-szakaszokat – 2006-ig Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Dunaújváros és a Balaton déli csücske lesz elérhető –, majd rendelkezésre állási díj formájában törleszt a megtérülési idő során. Nominális kiadáscsökkentést tervez a kabinet a védelmi büdzsé terén is, amellett, hogy azokat a képességeket megteremti a kormány, amelyre kötelezettséget vállalt – hangsúlyozta Draskovics.
A kiadások szigorú korlátozása mellett több „védvonalat” is beépített a büdzsé tervezetébe a szaktárca. Egyensúlyi-növekedési tartalék formájában 100 milliárd forintot különítenek el a költségvetésben, amelyet év közben, külön kormánydöntésnek megfelelően, csak abban az esetben használhatnak fel a tárcák, ha „rendben mennek a dolgok”. Amennyiben az államháztartási deficit megszaladna, a 100 milliárdos összeg a hiánycél tartását segíti majd.
A tervezet a bruttó hazai termék (GDP) 4,5–4,7 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal számol. A pénzügyi tárca vezetője ugyanakkor továbbra is 2010-re tervezi az euró bevezetését – hangzott el Draskovics szombati meghallgatásán –, a konvergenciaprogramban meghatározott 3 százalékos deficitcél eléréséhez tehát nagyobb lépésekben kell csökkenteni az áht-hiányt. Évente így nem 0,5, hanem 0,6 százalékponttal mérséklődik majd az államháztartás hiánya. A GDP arányában mért államadósság egy százalékponttal, 58,6 százalékra mérséklődik jövőre, miután idén éri el a legmagasabb szintet a mutató.
A kisebb állam reálértékben csökkenő állami kiadásokat is jelent: míg a kormányzati kiadások 4,1, a bevételek 5,5 százalékkal nőnek az árszínvonal 4,5 százalékosra várt emelkedése mellett. A javuló egyensúlyi helyzethez a jegybanki alapkamat – nem ismertetett mértékűre várt – csökkenése is hozzájárul a szaktárca várakozásai szerint: a gyors ütemben csökkenő inflációnak megfelelően 2005-re a jelenleginél alacsonyabb kamatszinttel számol a PM. Idén 220 milliárd forintos pluszkiadást okozott a 2003 év végi háromszázalékos kamatemelés a közvetlen kamatkiadásokon és a lakástámogatási rendszeren keresztül – közölte a pénzügyminiszter.
