Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csütörtökön ismertette kormánya névsorát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Távozik posztjáról az egészségügyi, a munkaügyi, a gazdasági, az igazságügyi és a külügyi tárca vezetője. A sporttárca feladatait a kancellária veszi át. Új, az ifjúsági, családügyi és esélyegyenlőségi kérdésekkel foglalkozó tárca alakul Göncz Kinga vezetésével. Az uniós integráció ügyeit Baráth Etele, a regionális fejlesztési feladatokat pedig Kolber István veszi kézbe tárca nélküli miniszterként.
A jelentős átrendezésre szükség is van, mivel a közvélemény-kutatási adatok szerint az utóbbi hónapban távolodott el leginkább egymástól az MSZP és a Fidesz népszerűségi indexe: a Századvég és a Tárki vizsgálata szerint az összes megkérdezett körében 11, a biztos pártválasztók között pedig 20 százalékkal marad le a nagyobbik kormánypárt a Fidesz mögött. A Szonda Ipsos felmérése szintén 11 százalékos eltérést mutat az összes megkérdezett és 17 százalékos lemaradást a biztos pártválasztók körében. Noha a Századvég és a Tárki elemzése arról számol be, hogy a kormány értékelése Medgyessy Péter lemondása óta sem javult, a tetszési indexek növekedésére középtávon már számítani lehet – a lapunk által megkérdezett politológiai elemzők szerint.
Népszerűségvesztését elsősorban most Gyurcsány Ferenc kormányfő személyiségén keresztül dolgozhatja le némileg az MSZP. Gyurcsány nem feltétlenül az MSZP, hanem inkább saját személyének támogatottságát tudja eredményesen növelni, ami természetesen a nagyobbik kormányzó párt népszerűségére is hatással lesz – vélekedik Giró-Szász András politológus. Kérdéses azonban, hogy az
új miniszterelnök javuló népszerűsége milyen mértékben váltható át a párt iránti rokonszenvre – jegyzi meg Kumin Ferenc politikai elemző.
A kormányprogram és az Országgyűlésnek benyújtott adókoncepció egyaránt abba az irányba mutat, hogy a leendő kormány elsősorban a lemaradó rétegeket kívánja megszólítani és visszacsábítani az MSZP szavazótáborába. A hagyományos, baloldali retorikával leginkább az ötvenes-hatvanas éveikben járó, a Kádár-rendszerről pozitív emlékeket őrző csoportok szimpátiája váltható ki Kiszeli Zoltán politológus szerint. A kétkulcsos szja-rendszer, valamint a pénzügyi szektort sújtó adómódosítások egyaránt az átlagos bérszint alatt kereső csoportoknak kedvez, amelyek 2002-ben az MSZP szavazóbázisának jelentős részét tették ki – jegyzi meg Giró-Szász. A meghirdetett gazdaságpolitikával a közülük szándékosan eltávolodott vagy apolitikussá vált egyének nyerhetők meg. A rászorultsági elven alapuló és a költségvetési forrásokat a leszakadó rétegek helyzetének javítására átcsoportosító politikának azonban komoly kockázatai vannak, ha az elosztó rendszerek átfogó reformja elmarad.
