– Mi a jó búzaár ma a piacon?
– Mihez képest? És kinek? Egy ár leglényegesebb tulajdonsága a realitás, ezt persze lehet a nemzetközi, a környező piaci árakhoz viszonyítani. Éppen ezzel kapcsolatos az, ami ebben a szezonban sokak szerint problémát jelenthet: a piaci szereplők egy részéből hiányzik a helyzet reális értékelése.
– Miért ilyen a gabonapiaci helyzet az EU-csatlakozás után, az intervenció tükrében?
– Az egyik ok, hogy tavaly az alacsony termés következtében magas árak alakultak ki az azt megelőző, illetve az idei évhez képest, amikor még nagyobb is a kínálat a szokásosnál. A korábbi piaci trendnek egy ideig még tart a hatása akkor is, amikor már a tavalyi ár nem indokolt, így tekinthetik egyesek már a 2-essel kezdődő árakat is rendkívül alacsonynak, a múlt évi tonnánkénti 30-40 ezer forint után. A másik ok éppen a speciális szabály, az intervenció.
– Mennyire befolyásolja az árakat a termés?
– Osztva a termésbecsléseket, úgy véljük, hogy idén 16 millió tonna gabona teremhet Magyarországon, ebből a tavalyi 4,2 millió tonnával szemben 8,4 millió tonna a kalászos gabona és önmagában 6 millió tonna a búza. Visszagondolva 2001-re – amikor szintén bőséges, 14,8 millió tonnás gabonatermés volt – az intervenciós ár hiányában nem volna gabona ma Magyarországon, amelynek ne 1-essel kezdődne az ára, azaz tonnánként kevesebb, mint 20 ezer forintot adnának érte. A rendszerváltozás óta alighanem rekordot jelent majd ez a termésmennyiség, az eddigi csúcsot az 1991-ben betakarított 15,6 millió tonna jelentette.
– Az intervenciós árat euróban számolják, így értéke a forint árfolyamától is függ...
– A Péter-Pál napján (június 29.) érvényes forint/euró árfolyamon a novemberre vonatkozó intervenciós árak 25 758 forintnak feleltek meg, a hét elején pedig már csak 25 218 forintnak, csupán a forint erősödése miatt tehát 620 forinttal csökkent a tonnánkénti ár. Egy betakarításkori ár kiszámolásánál tehát – figyelemmel a kínálati piacra, amelyen érvényesülnie kell az intervenciós ár védő funkciójának – novemberre a fenti árat alapul véve le kell vonni abból a tárolási és a kamatköltségeket, nem beszélve a beszállítás és a minősítés költségeiről. Utóbbiakat levonva kapjuk az úgynevezett diszkont árat augusztusra. Számításaink alapján ez a telephelyi ár valahol 22 500–23 000 forint között mozoghat. Amennyiben tehát valaki az intervenciós árszintre hivatkozva próbál üzletelni, ez az ár reálisnak tekinthető az intervenciós termékek, azaz a nem takarmány minőségű búza, a takarmánykukorica és az árpa esetében. Egy ilyen szezonban különben, mint a mostani, az intervenció védi az árutulajdonosokat, a kereskedelemre azonban inkább bénítóan hat.
– Tavaly valamennyire leapadtak a készletek, de idén még így is jelentős export árualap képződik. Mennyi árut „szívnak fel” a tartalékok és mennyi juthat exportra?
– A tartalékok feltöltéséhez legfeljebb néhány százezer tonna elegendő. Az export árualap azonban jelentős, kalászos gabonából 4,4 millió tonna – ebből csak a búza mintegy 3 millió tonna – lehet, a kukoricával együtt pedig 8 millió tonna. Ez a volumen nem is az abszolút termésmennyiség, hanem az állatállomány drasztikus csökkenése miatti kisebb takarmányszükséglet következtében alakult ki. Emiatt például csak az utóbbi két évben 800 ezer tonnával nőtt a kivihető mennyiség. Az exportnak tehát csaknem duplázódnia kellene az eddigi rekordhoz képest, a piac azonban nem hiszi el, hogy 8 millió tonna gabonát gond nélkül el lehet adni. A piacon ugyanis a búza ára talán dollárban lesz akörül, mint euróban az intervenciós ár, ami 101,77 euró. Az intervenciós felvásárlás így most nem a végső gondok megelőzésére szolgáló eszköz, hanem fő piaci lehetőséggé lépett elő. Egy piaci szereplő – legyen az termelő vagy kereskedő – sem számíthat ugyanis másra, mint az intervenciós árra a belföldi szükségleten túl, mivel hiánnyal nem számolnak Európa-szerte. Románia, Szerbia, Horvátország importra szorult az utóbbi években, idén azonban nem, Románia például exportál is, sőt még a klasszikus nettó importőrök – Egyiptom, Algéria, Tunézia, Marokkó – szükséglete is kevesebb ebben az évben. Egy ilyen piacon pedig támogatás nélkül nem lehet eladni az árut. Talán Görögországba lehet értékesíteni, de az ottani árakat is befolyásolja az intervenciós ár. Az intervenciós készletek tehát előreláthatóan felduzzadnak, ami a magyar kereskedők számára kifejezetten hátrányos, ugyanis az uniós intervenciós készletek későbbi eladására más uniós piaci szereplőkkel együtt kell pályázniuk és egyáltalán nem biztos, hogy az áru a magyarok közreműködésével kerül majd a piacra, ellentétben az eddigi gyakorlattal.
– Ez nyilván fájdalmas az árbevételek és az eredmények szempontjából. Az agrártárca ugyanakkor már az aratás kezdetén 1 millió tonna magyar gabona harmadik országokba irányuló exportjának esetleges uniós támogatását kommunikálta...
– Mire a támogatásról döntenek, már november is lehet. Az állami nyilatkozatok tehát nem tekinthetők másnak, mint verbális intervenciónak, miként az is, hogy az intervenciós időszak novemberről augusztusra történő előrehozásáról beszéltek. Az ilyesmi tulajdonképpen a piaci szereplők bizonytalanságban tartása, dezinformálása.
– Ennek ellenére az árak nem növekedtek.
– Sok termelő nem is adta el az árut.
– Mennyire indult be így az export?
– Az export piaci okokból csaknem áll. Számottevő kivitel jelenleg nincs, hetente 10 ezer tonnánál kevesebb gabona hagyja el az országot, pedig ez a volumen inkább az előző, szűkös szezonra volt jellemző. Ezt mutatják az árak, a Budapesti Árutőzsde adatai is.
– Ilyen helyzetben lesz-e elegendő raktározási kapacitás?
– Meg vagyok győződve arról, hogy nem, mert bár százezer tonnás nagyságrendben épülhettek új tárolók SAPARD- és egyéb támogatással, a kalászos gabona egy részét el kell adnunk novemberig, különben a kukoricát nem lehet majd hová betárolni. Ha ez bekövetkezik, a kukorica egy része lábon marad a földeken.
