Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év eddigi szakaszában a bérkiáramlás alakulása nem ad okot aggodalomra, a jegybank várakozásai szerint – a jelenlegi monetáris kondíciók mellett – a feldolgozóipari vállalatok 2003 közepéig elszenvedett profitveszteségük után középtávon ellen tudnak állni a növekvő bérköveteléseknek. Ezt elemzői vélemények is alátámasztják, ezek szerint az első négy hónap alapján – ami általában megmutatja a bérkiáramlás fő vonalait – nem kell a bérek elszaladására számítani. A KSH által közzétett adatok az év elején jelentősebb növekedést mutatnak ugyan, ám ezek mögött többnyire egyszeri kifizetések állnak. Áprilisban kissé mérséklődött a bérkiáramlás, így az első négy hónapban a bruttó nominális átlagkeresetek 9,1, a nettó átlagkereset 7,8, a reálkereset (a fogyasztói árindex 6,8 százalékos növekedése mellett) 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a hivatal adataiból. Január–áprilisban a bruttó keresetek a versenyszférában 11,0, a költségvetési intézményeknél pedig 6,1 százalékkal haladták meg a tavalyi azonos időszakit.
Az MNB legutóbbi inflációs jelentésében azt várja, hogy a feldolgozóipari cégek esetében lassan, de folyamatosan csökken a nominális bérinfláció, enyhén mérséklődnek a fajlagos munkaköltségek. A szolgáltató szektorban egyelőre nem látszik a ciklikus fordulópont, ezzel elemzők is egyetértenek. A fogyasztási kereslet csökkenése középtávon nem engedi az árak korábbi ütemű emelését, így kevesebb tér marad a bérek növelésére is. A versenyszektor egészét tekintve a jegybank prognózisa 2004-ben a nominális bérinfláció lassú, majd 2005 folyamán gyorsuló ütemű csökkenését vetíti előre. A bérek alakulását elsősorban az intenzíven növekvő termelékenység és a csökkenő infláció határozzák meg. A jegybank legvalószínűbb pályaként 2004-re 8,4, 2005-re 7,0 százalékos bérnövekedést valószínűsít a versenyszférában.
