Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KSH első közlése szerint az első negyedévben 4,2 százalékkal bővült a GDP, a gazdaság három éve nem produkált ilyen magas egy évre visszatekintő negyedéves növekedést. Az elemzői kar ezúttal brutálisan alábecsülte a növekedést (NAPI Gazdaság, 2004. június 1., 3. oldal), a konszenzus szerint az idei első negyedévben a GDP év/év alapon 3,53 százalékkal nőtt, de a leggyorsabb növekedést előre jelző elemző is 0,4 százalékkal elmaradt az előzetes adattól (a részletes számokat június 10-én teszi közzé a hivatal). Az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a GDP, ami viszont elmarad az elemzői várakozásoktól. Ez alátámasztja az abbéli véleményeket, miszerint a sokkoló mértékű növekedés mögött azért bázishatások is munkálnak. A bővülés mértéke ugyanakkor megerősíti a 2003 harmadik negyedévében megindult gyorsulást.
A bruttó hozzáadott érték volumene az ipar egyes ágazataiban és az építőiparban jelentős növekedést mutatott, míg a mezőgazdaság teljesítménye stagnált – jelentették a statisztikusok. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke összességében 7,2, a szolgáltatásoké 3,2 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Bejöttek azok az elemzői várakozások, amelyek az ipari export húzóerejét emelték ki – erre már a sorozatosan kedvező ipari növekedési, illetve értékesítési adatok is utaltak –, valamint abban sem tévedtek a szakértők, hogy ezzel összefüggésben a vállalati beruházások is erőteljesen bővülnek. A beruházások növekedésének ütemét illetően azonban nagyságrendben mérhető a várakozások és a közzétett adat között az eltérés. A szakértők szerint a beruházások 5,76 százalékkal bővültek, a KSH ezzel szemben 18,9 százalékról számolt be. Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője azért hozzátette, hogy alacsony volt a bázis, ám az is igaz, hogy általában az első negyedévben jönnek ki a leggyengébb beruházási adatok. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan kiigazított index szerint – a nemzetgazdasági beruházások volumene 4,6 százalékkal emelkedett. A 2004. első negyedévi beruházások teljesítményértéke 627,6 milliárd forint volt. Az indexen futó makroelemzői topikban megfogalmazott vélemények szerint azért fenntartásokkal kell kezelni a beruházási adatokat, mivel az első negyedév az EU-tagság előtti időszak, és több multi hozta/hozza az országba termelésének egy részét, s a beruházási érték gyakran többszörösen leírt gépsorokat takar. Egyesek szerint jól látszik, hogy a magas jegybanki kamatszint és a beruházások volumenének változása közt meglehetősen gyenge a korreláció – bár a devizafinanszírozás is szerepet játszhat –, mások azonban úgy vélik, hogy európai kamatszinttel akár kétszer ekkora is lehetne a beruházások növekedése.
Egyes elemzők szerint a mostani növekedési eredmény részben annak köszönhető, hogy a tavaly dinamikusan növekvő magánfogyasztás még ez év elején sem torpant meg. Samu János, a Concorde Rt. elemzője ezzel szemben a lakossági fogyasztás növekedésének lassulását olvassa ki az adatokból. A lakosság költekezési kedve várhatóan csökken a következő fél évben, ám az export tovább bővülhet. A jó makroszámokat pozitívan fogadta a piac, nagy lendület mégsem jellemző: Török Zoltán, a Raiffeisen makroelemzője szerint, ha az egyensúly is javul, akkor változik meg érdemben a magyarországi befektetési lehetőségek megítélése. A beruházások kimagasló növekedése részben a múlt negyedévi negatív bázissal magyarázható – főleg az építőiparban –, de így is nagyon pozitívan értékelhetőek az adatok – vélekedik Szentiványi Nóra, a JP Morgan elemzője. A gazdaság nyilván kiegyensúlyozottabb és egészségesebb pályán növekszik. A meglepően jó első negyedéves adat ellenére az elemző csak kismértékben emelte az egész évre vonatkozó prognózisát, mivel az év második felétől a lakossági fogyasztás lassulása miatt a növekedési ütem mérséklődésére számít.
Az elemzők továbbra is fenntartják, hogy az év hátralévő részében lassul a növekedés. Az év egészére vonatkozóan azonban csaknem kivétel nélkül felfelé módosították várakozásaikat. A második negyedben még a mostanihoz hasonló mértékű növekedés várható, utána azonban a többség szerint folyamatos lassulás következik – volt azonban, aki az év második felében ismét gyorsulásra számít. Mindezzel együtt az elemzők 0,3–0,8 százalékponttal várnak az év egészére magasabb növekedést korábbi prognózisaiknál.
