BUX 139468.07 -0,3 %
OTP 45970 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Optimistább lett az MNB

Az idei második inflációs jelentésben a jegybank kedvezőbb inflációs pályát és bár nagyon lassan, de javuló makrokilátásokat vázol fel. A monetáris tanács (MT) a várakozásoknak megfelelően nem nyúlt az alapkamathoz.

2004. május 17. hétfő, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A javuló inflációs környezetben egyre jobb esély mutatkozik a 2005-ös inflációs cél, azaz a 4 százalék körüli év végi áremelkedés elérésére – mondta Járai Zsigmond jegybankelnök hétfőn a legfrissebb inflációs jelentés bemutatásakor. A jegybank a jelentésben lejjebb hozta az idei és a jövő évi inflációs várakozását mind a decemberi, mind pedig az átlagos áremelkedést illetően. Az áprilisi 6,9 százalékos inflációból 2,2 százalékot okoztak az idei adóváltozások, míg az ezek nélkül számolt úgynevezett változatlan adótartalmú árindex (VAI) áprilisban 4,7 százalék volt. Eszerint egyre kisebb az inflációs várakozások beragadásának veszélye. Az MT szerint a dezinfláció szempontjából fontos, hogy a gazdasági szereplők várakozásai elsősorban a VAI alakulásához igazodjanak. Jó jel, hogy a lakossági fogyasztás lassulása előbb kezdődött és valamivel erőteljesebbnek bizonyult a vártnál. A reálbérek alacsony növekedési üteme és a költségvetés keresletszűkítő hatása a javuló konjunkturális helyzet ellenére is fékezi a fogyasztási kiadásokat. Így a fogyasztás visszafogott növekedési üteme előretekintve is támogatja az infláció csökkenését.
Az elnök szerint a jövendő folyamatok szempontjából az államháztartás (áht) helyzete jelenti az egyik legkomolyabb nehézséget. Járai több aggályát is megemlítette a konvergenciaprogrammal – amit a megbomlott gazdasági egyensúly javítására tett óvatos kísérletnek nevezett – kapcsolatban, s szerinte az államháztartás hiányának tervezett lefaragása igencsak gyenge lábakon áll. Bizonytalan ugyanis a kiindulási alap: az MNB számításai szerint a 2005-ös deficitcél eléréséhez 2,3–2,5 százalékkal kellene mérsékelni a hiányt – ha az idei a GDP 4,6 százaléka lesz. A jegybank a mérséklés forrásait egyelőre nem látja, a program szerintük nem tartalmaz lényeges reális reformokat.
Az egyik legnagyobb gondot kétségkívül a jegybank és a pénzügyi tárca közötti, az áht hiány tervezett csökkentésének mikéntjét illető jelentős különbségek jelentik – véli Török Zoltán, a Raiffeisen értékpapír elemzője.

Molnár Csaba
Molnár Csaba

Ez is érdekelhet