Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament elé beterjesztett jövő évi költségvetési törvénytervezetben az agrár- és vidékfejlesztési célokra szánt támogatási előirányzatokat - technikai okokból - két fejezetben tervezték meg. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) fejezetén kívül a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) fejezete is tartalmaz az agrárágazatot érintő támogatásokat, nevezetesen az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) céljaira szánt összegeket. Érdemi változás még, hogy a forrás csaknem 40 százaléka az Európai Uniótól származik.
Az FVM 293 milliárd forintban számszerűsítette az agrár- és vidékfejlesztési célokra jövő évre tervezett támogatások összegét, ami a szocialista Gőgös Zoltán képviselő összefoglalása szerint mintegy 23 százalékos, 56 milliárd forintos bővülést jelent az idei évhez képest. Font Sándor, az MDF képviselője ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a keretösszeg 14 százalékos csökkenést jelent az ideihez képest. Glattfelder Béla, a Fidesz - MPSZ képviselője az uniós források nélkül már 80 milliárd forintos csökkenésre mutat rá ez évhez képest. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szakértői pedig azt emelik ki, hogy az úgynevezett FVM-alapoknál a 8,7 milliárd forintnyi kifizetésből 8 milliárdot a költségvetésben központosított termelői befizetések fedeznék.
Az EU-csatlakozás kapcsán az agrártárcát érintő jövő évi költségvetési kifizetések egy része, az uniós forrásokból származó közvetlen kifizetések valóban nem szerepelnek a törvény mellékletében, ennek oka, hogy ezen közösségi támogatások nem futnak át a nemzeti költségvetésen, hanem más módon jutnak el a termelőkhöz. Mégpedig úgy, hogy az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Garancia Alapjából (EMOGA) érkező támogatások megelőlegezésére a központi költségvetés a kincstáron keresztül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) részére kamatmentes hitelt nyújt. Ezekhez a szubvenciókhoz a kincstár közreműködésével az úgynevezett Kincstári Elszámoló Számlához (KESZ) kapcsolódó megelőlegezési számlákról lehet hozzájutni. Az MVH akkor törleszti a kölcsönt, amikor a támogatás az uniótól megérkezik. Az előlegként felvett hitel azon részét pedig, amelyet az EU sem 2004-ben, sem 2005-ben nem térít meg, az FVM-fejezet „folyó” forrásaiból kell visszafizetni.
A jelenlegi magyar gyakorlattól eltérően az EU-pénzeket 2004 végén, 2005 elején folyósítják, ezért van szükség a kincstári előlegfizetésre. Az uniós támogatások időbeli „csúszásának” nem pénzügyi okai vannak, hanem a közösségi kifizetési technikák miatt történik így - hívja fel a figyelmet Kis Zoltán, az SZDSZ agrárszakértője. A KöViM államtitkára különben a jövő évi agrárköltségvetésbe agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási célokra betervezett 8 milliárdos keretet - ez idén 4,5 milliárd volt - 11 milliárdosra növelné. Figyelemmel arra, hogy 2006-ig 136 milliárd forintot lehetne erre a célra „elkölteni”, s ezt az uniós támogatási résszel meg lehetne ötszörözni.
Az MDF már idén márciusban felhívta a figyelmet arra, hogy a kifizetési csúszás miatt szükség lehet egy hosszú lejáratú kedvezményes hitelkonstrukcióra, amely most megvalósulni látszik, csak éppen nem az általunk javasolt 100 százalékos kamattámogatással, teljes állami garancia mellett, hanem 70-80 százalékos garanciával és 50 százalékos kamattámogatással - hívja fel a figyelmet ennek kapcsán Font. A politikus szerint a 157 milliárdos konkrét jövő évi támogatási tervből 70 milliárd forintot „elvisz” az idén ki nem fizetett, de jogos támogatási igény. Az így maradó 87 milliárd pedig nem elég az uniós pénzek magyar kiegészítéséhez, mert ehhez - az MDF szerinti legkedvezőbb - 60 százalékos kihasználtság esetén is 150 milliárd forint kellene.
Glattfelder Béla szerint a költségvetés FVM-fejezete több sebből is vérzik: nem biztosítja a sikeres EU-felkészülés feltételeit, nem fedezi a széles körű nemzeti programok beindítását és a gépbeszerzések támogatásának folytatását, s ő is úgy véli, hogy nincs meg benne teljes egészében a Medgyessy Péter által korábban többször megígért 30 százalékos nemzeti kiegészítés. Ezen túl nem biztosítja az iskolatejprogram újraindítását (7 milliárd helyett csak 800 milliót terveztek erre) és az osztatlan közös földek kijelölésére szánt forrás is 7-8 milliárd helyett 50 millió forint. Csökken továbbá 2 milliárd forinttal, mintegy 10 százalékkal a mezőgazdasági szakoktatás, szaktanácsadás, kutatás támogatása, s összességében 4 milliárddal az intézményi felújítások, dologi kiadások szubvenciója is. A költségvetés intézményi forrásait - figyelemmel az EU-források megfelelő kezelésére - a szocialisták sem tartják elégségesnek. Éppen ezért - tudtuk meg Gőgös Zoltántól - ezen a területen átcsoportosításokat javasolnak.
