Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) szlovéniai agrárminiszteri találkozóján - magyar és lengyel javaslatra - az EU-ba belépő öt CEFTA-ország egységét kifejező figyelmeztetést fogalmaztak meg az unió felé a közösség diszkriminatív hajlamaira utalva - tájékoztatott Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára. Az EU ugyanis bizonyos termékek esetében már a közeljövőben csökkentené az intervenciós szintet, cserébe kompenzációt adna a farmereknek. Ennek mértékét azonban az újonnan belépőknek - számukra elfogadhatatlan módon - ugyanúgy az EU-szint 25 százalékában ajánlja az unió, mint az a közvetlen támogatások esetében megvalósul. Az államtitkár kitért arra is, hogy a találkozón részt vevők szükségesnek tartották a mezőgazdasági támogatások átalakítását úgy, hogy az exporttámogatások csökkenjenek, a vidékfejlesztési források pedig növekedjenek. A tárgyalás fő témái között szerepelt a CEFTA-országok EU-csatlakozásán túl a nyolc CEFTA-ország nemzeti stratégiája és politikája az agrárszektorban. A belépő országok mind elfogadták az EU egyszerűsített támogatási rendszerre vonatkozó ajánlatát, kivéve Szlovéniát, ahol már 2001-ben bevezették a közösségi szisztémát.
Megfigyelők szerint az EU-bővítéssel lényegében lassan okafogyottá válik a CEFTA, mivel a csatlakozók a kereskedelem terén is lényegében az uniós szabályokhoz igazodnak majd. A CEFTA célkitűzése a kölcsönös kereskedelem liberalizálását, ennek érdekében az ipari termékek kereskedelmében a vámok, az azokkal egyenértékű terhek és a vámon kívüli akadályok fokozatos, teljes mértékű felszámolását irányozta elő. Ma az ipari termék CEFTA-országok közötti kereskedelmében már szabadkereskedelmi feltételek vannak érvényben. Az agrárterületen a sok- és kétoldalú kedvezmények sajátos ötvözetét jelentő koncessziós rendszer Magyarország CEFTA-országokkal megvalósított agrárkereskedelmének több, mint 80 százalékát érinti.
