A tíznél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak jövőre a korrigált nettó árbevételük két ezrelékét egy a kormány által most elfogadott törvényjavaslat alapján be kell fizetniük a kutatási és technológiai innovációs alapba. Ez 2004-ben 20 milliárd forint befizetését jelenti - mondta Magyar Bálint, az oktatási tárca vezetője a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón. A vállalkozások 2005-ben bevételük 2,5, 2006-ban pedig 3 ezrelékét fizetik be az alapba. A miniszter a befizetés technikájáról lapunk érdeklődésére csak azt mondta el, hogy az összeget várhatóan a helyi adó mintájára róják majd le a társaságok.
A kormány emellett elfogadta a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényjavaslat koncepcióját is, amelynek többek közt az a célja, hogy a K+F-re fordított összeg jelentősen növekedjen. Tavaly a KSH előzetes adatai szerint a GDP 1,01 százalékát fordították erre a célra; ezt néhány éven belül 1,5-1,6 százalékra akarja növelni a kormányzat.
A koncepció lényeges eleme az is, hogy a törvényjavaslat révén javuljanak a kis- és középvállalatok lehetőségei a K+F-ben való részvételre. Jelenleg a kiadások 60 százaléka származik az állami szférából.
A kormány elfogadta Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programját, s azzal a kormányülésen is részt vevő Járai Zsigmond jegybankelnök is egyetértett - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A programot a kormány augusztus 15-ig eljuttatja Brüsszelbe. A kormány az anyagban azzal számol, hogy az államháztartás hiánya 2006-ra 2,5 százalékra csökken. A középtávú prognózis prioritása a versenyképesség fokozása, a beruházások ösztönzése, az uniós források megszerzése, a régiós különbségek felszámolása.
A kormányszóvivő elmondta még, hogy a költségvetésben megvan az 53. heti nyugdíj novemberi kifizetésének a forrása, sőt emellett a nyugdíjasok ebben a hónapban az éves korrigált nyugdíjösszeghez is hozzájutnak. Az 53. heti nyugdíj kifizetése nem növeli a költségvetés idei hiányát, mert a kormányzat zárolja a tárcáknál évek alatt felhalmozott, fel nem használt összegeket, ami mintegy 60 milliárd forintot tesz ki. A kormányszóvivő érdeklődésünkre egyelőre nem részletezte, hogy az elmúlt évek során mely tárcáknál halmozódott fel nagyobb összeg.
Bárándy Péter igazságügyi miniszter arról számolt be, hogy a kormány elfogadta az úgynevezett nép ügyvédje rendszert megalapozó törvényjavaslatot, aminek alapján az állam a szociálisan rászorulók esetében megelőlegezné az ügyfél számára az ügyvédhez fordulás költségét, a leginkább rászorulók költségét pedig teljes egészében át is vállalná. A rászorulás mértékét a jövedelem alapján állapítják meg; minimálnyugdíj esetén a szolgáltatás teljesen ingyenes lenne. Bárándy a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, hogy a Pénzügyminisztériummal (PM) történt egyeztetés után jövőre megállapított 1,8 milliárd forint biztosítja a működés minimumát, bár a tárca korábban 2,45 milliárd forintot tartott volna szükségesnek a rendszer működtetéséhez.
