Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem hiszek benne, hogy Magyarországon gazdasági válság van, ez most inkább az elmúlt hat hónap - főleg kommunikációs szempontból - hibás monetáris és fiskális politikája miatt bekövetkezett lélektani válság - vélekedett Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója. A szakember szerint rendkívül komoly gond, hogy a közeljövőben a befektetők - főleg a külföldi invesztorok - semmit sem hisznek el a jegybanknak. Miután a külföldi finanszírozás jelentős részt képvisel a magyar gazdaságban, a bizalomvesztésnek a mostani kényszerhelyzeten messze túlmutató kedvezőtlen hatásai lehetnek.
A pénzintézetek folyamatosan menedzselik eszköz-forrás szerkezetüket: ha a portfólióban a lejárat-megújítás terén teljes az összhang, akkor a mostani kamatlépésnek a pénzintézetekre elvben közömbös a hatása. Felcsuti szerint a bizonytalanság megnehezíti a bankok árazását is. Szinte bizonyos, hogy az újabb jegybanki döntést némileg követniük kell a pénzintézeteknek, ám épp a kiszámíthatatlan helyzet miatt nem várhatók gyors döntések. Az viszont elkerülhetetlen, hogy az ilyen szintű kamatemelést a pénzintézeteknek a hiteloldalon is érvényesíteniük kell, ez pedig mindenképp a hitelkereslet csökkenésének irányába hat. Felcsuti úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet fő vesztesei azok a vállalati hitelfelvevők lesznek, akiknek nem a fejlesztéshez, hanem a mindennapi működésükhöz van szükségük folyamatos forrásra. Emiatt termelésük drágul, s ez bizony inflációs hatásként jelenik meg a piacon. A jegybanki kamatlépésre adott gyors válaszul a CIB Bank visszavonta azon döntését, amellyel ingatlanfedezetes hitelének kamatát 2 százalékponttal - lakáscélra évi 10,99, szabad felhasználás esetén évi 13,99 százalékra - csökkentette volna, épp a tegnapi nappal. Kedvezően lépett viszont a Postabank: a pénzintézet mától futamidőtől függően átlagosan 1 és 2 százalékpontos közötti mértékben emelte vállalati betétkamatait. A döntést annak fényében kell vizsgálni, hogy a múlt heti 100 bázispontos kamatemelésnél jelentősebb mértékű kamatemelést jelentett be a Raiffeisen és az ING, míg a hét elején 50 százalékos vállalati betétkamat-emelésről határozott a Citibank és a Porsche Bank is.
A Postabank közleménye szerint vizsgálják, hogy az MNB-döntés után mit kell tenniük a lakossági betét-, illetve a hiteloldalon, erről vélhetően a hét elején születik döntés. Ugyancsak várakozó álláspontra helyezkedett az OTP, a döntést a jövő hétre ígérik. Gyorsan döntött viszont a HVB Bank. A pénzintézet lakossági lekötött betéteinek kamatszintjét 250-300 bázisponttal növelte, ráadásul az 5 millió forint feletti összeg 2 hónapos lekötése esetén akciós, 9 százalékos kamatot kínál. Az Erste Bank ezentúl az akciós 3 hónapos betétnél 5 millió forint fölött 9,05 százalék kamatot kínál, míg 750 ezer és 5 millió forint között 8,2-8,45 százalék az ajánlata.
A sorozatos jegybanki változás „lekövetése” költséget is ró a pénzintézetekre. Ószabó Attila, a Postabank szóvivője szerint az új hirdetmények, tájékoztatók elkészítésének ára önmagában nem jelentős, ám a gyors váltások követése gondot okoz. A helyzet leköti az erőforrásokat is: szinte folyamatossá váltak az árazási bizottsági ülések a Postabankban, hasonlóan más hitelintézeteknél is. (Az elmaradt HVB-aukcióról szóló cikkünk a 12. oldalon)
