Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még ebben az évben kezdetét veheti a 4-es metró Etele tér-Baross tér szakaszának építése, a kormány ugyanis szerdai ülésén döntött a beruházásról, illetve finanszírozásáról - jelentette be a kormányülést követő sajtótájékoztatón László Csaba pénzügyminiszter. A 7,3 kilométeres vonal beruházási költsége 2002-es áron áfa nélkül 195 milliárd forint. Az összeg 70 százalékát az állam, a fennmaradó részt a főváros állja. (A kormány ezzel a korábbi közlésekhez képest 10 százalékkal nagyobb terhet vállalt, bár nem egyértelmű, hogy a 60 százalékos arány a jelenlegi vagy a hosszabb szakaszra vonatkozott-e.) A miniszter elmondta még, hogy a teljes beruházási költség 75 százalékát az Európai Beruházási Bank (EIB) által folyósított kölcsönből fedezik.
Miután az állam a későbbiekben folytatni kívánja az építkezést a Bosnyák térig, az EIB a teljes vonalra összesen 875 millió eurót folyósítana, ám ebből most csak a Baross téri építkezésig szükséges hányadot hívják le - mondta László Csaba. A hitelintézet 7 éves türelmi idővel és 25 éves futamidővel, az állam által most felvehető legkedvezőbb kamatkondíciókkal biztosítja a kölcsönt. A hitelt a fővárosi önkormányzat veszi fel, az állam pedig garanciát vállal a visszafizetésre - mondta Demszky Gábor főpolgármester. Az előbbieken túl Magyarország a beruházás teljes költségének 15 százalékára vissza nem térítendő támogatást kaphat az Európai Unió strukturális alapjából - ez a tervek szerint 2007-től vehető igénybe. A kormány úgy állította össze a finanszírozást, hogy enélkül is megvalósítható legyen a beruházás, ám amennyiben Magyarország hozzájut az uniós forrásokhoz, úgy a két fél terhei részvételük arányában csökkennek - mondta a pénzügyminiszter.
Az építkezés idei várható költsége 18 milliárd forint, amit a főváros áll, a „látványos” munkák azonban csak jövőre várhatók. A tíz állomást magában foglaló új metróvonal 2007-2008-ra készül el. Csillag István, a közlekedési tárca vezetője azt emelte ki, hogy a beruházás során 24 tendert írnak ki. A kivitelezésre a BKV-n belül elkülönített szervezetet hoznak létre - a BKV ugyanis így visszaigényelheti az áfát -, s a megépült metróvonal a fővárosi közlekedési társaság tulajdonába kerül.
