Magyarország igent mondott az unióra

Szombaton az urnazárásig a választásra jogosultak 45,56 százaléka adta le voksát a Magyarország európai uniós belépéséről tartott népszavazáson. A szavazásra jogosult 8 millió 13 ezer lakosból 3 millióan mondtak igent Magyarország EU-csatlakozására. A voksolás eredménye csaknem pontosan megfelelt az előrejelzéseknek, a részvételi arány viszont durván elmaradt a várakozásoktól.
A szakemberek és a gazdaságpolitikusok többsége egyetért abban, hogy a magyar gazdaság számára előnyös lesz az európai uniós csatlakozás, de az is biztosnak látszik, hogy az ország költségvetési pozíciója romlik a belépés nyomán. A költségvetést azért érinti rövid távon hátrányosan az EU-csatlakozás, mert a közösségi költségvetéshez való hozzájárulás a büdzsé kiadásait növeli, miközben a Magyarországra irányuló transzfereket csak átfolyatják a költségvetésen, így azok nem csökkentik a deficitet. Hosszabb távon a tagság hatása pozitív lehet, a belépés a gazdasági növekedés elősegítésén keresztül ugyanis az adóbevételek bővülését is magával hozhatja.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint 2004-ben a költségvetés csaknem 150 milliárd forinttól esik el a csatlakozás miatt. A közösségi költségvetéshez való hozzájárulás összege évről évre nőni fog, 2006-ban már 240 milliárd forintot kell Budapestről Brüsszelbe utalni. A közösségi jog értelmében a csatlakozás után az EU vámtarifái közvetlenül hatályosulnak Magyarországon és az adminisztrációs költségek fedezésére Magyarország a beszedett vámbevételek 25 százalékát tarthatja meg.
A magyar csatlakozással Budapest elveszti a lehetőséget, hogy saját jogon kössön kétoldalú megállapodásokat, át kell vennie az unió vámrezsimjét és szabadkereskedelmi rendszerét. Azon államoknál, amelyekkel Magyarországnak érvényes szabadkereskedelmi megállapodása van – így Horvátországgal és Szerbiával –, a szerződéseket az EU és az illető ország közötti, általában partnerségi vagy asszociációs egyezmény váltja fel. Másik csoportba tartoznak az EU-val szabadkereskedelmi megállapodást kötött államok: Svájc, Mexikó, a Dél-afrikai Köztársaság és Chile. Magyar szempontból – Svájc kivételével – ez új szabadkereskedelmi viszonyt jelent, így az uniós kereskedelmi feltételrendszerben a magyar áruk várhatóan az eddiginél kedvezőbb feltételekkel juthatnak e piacokra.
Lőrinc László, a Panasonic Magyarország Kft. munkatársa szerint az unión kívüli országokra alkalmazott vámtételek átvétele változást hozhat a szórakoztatóelektronikai piacon, hiszen itt rendkívül erős a kínai, illetve a japán jelenlét. Európában viszont alacsonyabb a szórakoztatóelektronikai termékek árszínvonala, így akár némi árcsökkenés is előfordulhat. Ezzel kapcsolatban azonban érdemes figyelembe venni, hogy Magyarországon sajátos helyzet alakult ki. Európában ugyanis nincs olyan állam, ahol az Electro World és a Media Markt egymással szemben állna, ami természetesen erős árversenyhez vezethet.
Mások az árak várható alakulásával kapcsolatban a tartós iparcikkek teljes körénél kiemelik az uniós környezetvédelmi szabályok átvételének hatását. Rohrböck András, az Electrolux Magyarország Kft. divízióigazgatója szerint egyelőre nem tudni, hogy az uniós környezetvédelmi szabályokat miként kell átvenni. Az unióban az eladott termékek 80-85 százalékát kell a gyártónak visszagyűjtenie és 70-75 százalékát újra hasznosítania. Szerinte ezt a tevékenységet nem lehet majd megjeleníteni a fogyasztói árakban, mert tendencia az unióban az árak lassú mérséklése. A divízióigazgató úgy véli, a csatlakozást követően nem változik az Electrolux árszintje.
A kiskereskedelem más területén sokan árcsökkenést várnak, ám az elemzők nem győzik felhívni a figyelmet, hogy a nyugati, illetve a magyar árszínvonalak összehasonlítása torzíthat. Az uniós kereskedelmi árverseny egyik hozadéka a nagyméretű akciózás, amelyek során egyes itthon is kapható márkák ára esik esetenként a magyar szint alá.
Az európai uniós csatlakozás következtében rövid távon nem várható áremelkedés a lakóingatlanok piacán – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. közös felméréséből. Az OTP Ingatlan Rt. területi igazgatója, Farkas József lapunknak elmondta, hogy a csatlakozás után Magyarországon megjelenő uniós szervezetek, koordinációs irodák munkatársainak bérelt lakások hozhatnak némi többlet keresletet a bérlakáspiacon, illetve az ehhez kapcsolódó befektetési célú vásárlás az új építésű lakások szegmensében. Ez azonban nem generálja a kereslet érzékelhető növekedését. A Biggeorge’s International Ingatlantanácsadó Rt.-nél nem számítanak arra, hogy a csatlakozás miatt újabb multinacionális vállalatok jönnek Magyarországra. A közvetett hatások pedig (ha egyáltalán lesznek ilyenek) valószínűleg nem tudnak érezhetően segíteni a 20 százalékos kihasználatlansági mutatóval küzdő fővárosi irodapiacon.
A hazai pénzügyi szférában sem várható komoly változás a csatlakozás miatt. Sipos József, a piacvezető Allianz-Hungária Biztosító kommunikációs igazgatója viszont kifejtette: a biztosítótársaságoknak fel kell készülniük arra, hogy az EU-taggá váló Magyarországon tíz éven belül jelentősen megnő a biztosítási kedv, ami a számottevő díjbevétel-növekmény mellett jelentős, akár 2,5-3 szoros biztosítási fedezetigényt is magával vonz.
A bankoknál a fő feladatot nem az EU-csatlakozás, hanem a Bázel II. néven emlegetett új tőkemegfelelési szabályokra, illetve a nemzetközi számviteli elvek szerinti beszámolók készítésére vonatkozó előírásokra való felkészülés jelenti. A bankok képviselői egyébként csendesen abban reménykednek, hogy az uniós csatlakozás után talán enyhülnek az EU-hoz képest jóval szigorúbb személyi adatvédelemre vonatkozó szabályok, s így lehetővé válik a közös adósnyilvántartó rendszer létrehozása, amely révén a „jó” ügyfelek az eddigieknél gyorsabban és olcsóbban juthatnak hitelhez.