A múlt hét második felében tapasztalt heves árfolyammozgások semmilyen mértékben nem mutatkoztak az árfolyamkockázatok elleni biztosítások állományának alakulásában - mondta lapunknak Dercze Zoltán, a Magyar Exporthitelbiztosító Rt. (Mehib) biztosítási igazgatója. A Mehibnek jelenleg három társasággal van szerződése árfolyamkockázatok elleni biztosításra. Dercze szerint az exportőröknek logikus lenne most megvenni a biztosító e termékét, ám semmi sem utal arra, hogy tömegesen jelentkeznének.
A Mehib konstrukciója egyébként egyirányú, azaz csak a forint erősödésével szemben véd.
Hasonlóan kedvezőtlen tapasztalatokról számoltak be lapunknak a BÁT devizaszekciójában tevékenykedő brókercégek. Az árutőzsdén - mondta a NAPI Gazdaságnak Szójka János, a SWAP Rt. üzletkötője - a forint árfolyamsávjának kiszélesítése óta a vártnál kisebb arányban jelentek meg az árfolyamkockázatukat fedező ügyfelek. Az érdeklődők száma ugyan egyre nagyobb, de valóságos megrendelés többnyire csak azoktól érkezik, akik már régóta kötnek hedge-üzleteket. Szójka szerint, akik fedezeti ügyletet kötnek, azok jellemzően 50 ezer és 500 ezer dollár közötti ügyletet hoznak össze, míg a spekulánsok leginkább 0,5-1 millió dollárig kockáztatnak. Ebből következően valószínűnek tűnik, hogy a BÁT eurókontraktusainak januári felfutása és az ügyletekre jutó átlagérték emelkedése is inkább a spekulánsok rohamának köszönhető. A Hamilton Rt.-nél úgy látják, hogy a forintpiac megélénkülésének hatására több árfolyamkockázatát fedezni kívánó cég jelent meg. Ezek a vállalatok azonban elsősorban a bankközi piacon akarják az üzleteket megkötni, míg a BÁT-ra alig-alig látogatnak el.
Horváth István, a HVB Bank treasury-igazgatója nagy aktivitást tapasztalt az exportőrök részéről pénteken. Az importőrök pedig már korábban vásároltak olcsón devizát. Tapasztalható volt olyan eset is, amikor az ügyfelek hosszabb, 3-5 éves lejáratra kötöttek fedezeti ügyleteket, eladták devizabevételeiket, mert kedvező alkalmat láttak az euró és a forint közötti kamatkülönbözet alapján számított árfolyamkülönbség kihasználására. A monetáris unióhoz történő csatlakozás közelsége ugyanis az euró- és a forintkamatok közelítését is magával hozza, így a jelenleg még kedvezően kihasználható kamatkülönbözet is csökkenni fog.
Egy külföldi tulajdonú nagybank treasuryjének munkatársa elmondta, hogy a volatilitás növekedése mind a kamat-, mind a devizaoldalon közelebb hozza a realitásokhoz a vállalatokat, mivel azonban a hedzselés nem begyakorlott napi rutin, kis időnek el kell telnie ahhoz, hogy ugrásszerűen növekedjen a korábban inaktív vállalatok fedezeti aktivitása. Ehhez a menedzsment döntése, fedezési politika kidolgozása, elfogadása, banki limitek felállítása, illetve a dokumentációk aláírása szükséges, mindez viszont eléggé időigényes. A korábban is aktív vállalatok közül az exportáló cégek érthető módon viszonylag gyorsabban reagáltak, mivel nekik kedvező volt a forintgyengülés. Az importőrök egyenlőre kivárnak, hátha „megnyugszik” a piac. Ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a fedezeti ügyletek iránti kereslet hosszabb távon is megnőtt, arról majd csak akkor lehet beszélni, ha az eddig inaktív szereplők megjelennek a piacon.
A WestLB (Hungaria) Rt. döntően nagyvállalati ügyfeleknek kínál lehetőséget fedezeti ügyletek megkötésére. Szalóky Zoltán, a treasury vezetője szerint partnereik általában nagyobb összegre kötnek fedezeti ügyleteket, de esetükben a bank nem zárkózik el kisebb tételektől sem, így alkalmanként már 100 ezer euróra is lehet szerződni. Miután a szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleik döntően ismert, magas minősítésű partnerek, ezért az ügyletek letéti, óvadéki fedezet nélkül köthetők. Szalóky szerint az elmúlt napok heves árfolyammozgásai közepette jelentősen nőtt az ügyfelek - elsősorban az exportőrők - árfolyam-fedezeti aktivitása, hiszen a forint váratlan, nagymértékű gyengülése kiváló lehetőséget kínált a jövőbeni deviza-árbevételek magas árfolyamon történő fedezésére.
A 245 forint felett kötött határidős ügyletek zömét az exportőrök egyenként néhány millió eurós határidős fedezeti megbízásai adták - mondta lapunknak Cselényi György, az MKB Treasury Kereskedés szakterületének vezetője. Az MKB-nál 100 millió euró forgalmat bonyolítottak le a devizakereskedők pénteken. A bankok egyébként 50-100 ezer euró alatt nem szívesen kötnek fedezeti ügyletet, ennél kisebb kontraktusok általában az árutőzsdén cserélnek gazdát.
Az árutőzsdén azonban a bankközi piacon megszokott tételeknél lényegesen kisebb volumenű üzletek is megköthetők. Az itteni ügyleteknél ráadásul szakértők szerint kisebbek a költségek.
A BÁT devizaszekciójában a brókercégek a letét nagyságát körülbelül az üzlet teljes értékének 5 százalékában határozzák meg. Így hozzávetőlegesen húszszoros tőkeáttételről lehet beszélni. A brókeri jutalék cégenként eltérő, de leginkább a teljes összeg 0,1 ezreléke.
A bankközi piacon a hitelintézetek segítségével kötött ügyleteknek általában nincs konkrét díja: a bankok többnyire az árfolyamszintbe építik be saját marzsukat. A kockázati marzs mértéke több tényezőtől - piaci helyzettől (volatilitás, likviditás), az összegtől, futamidőtől és a versenytársak ajánlataitól is - függ. A letéti, óvadéki fedezetek nagyságát pedig a partner megítélése határozza meg.
(NAPI)
