Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Mi a helyzet Koppenhága után? Mely szakágazatok járnak jól, s melyek kevésbé az uniós csatlakozással?
- A csatlakozástól bizonyos ágazatok kvóta alá esnek majd, ezek kapják a közvetlen termelői kifizetéseket. E kvóták - amelyekről már korábban sikerült megállapodni az EU-val - nem termelésiek, hanem kifizetésiek. Így kapnak majd támogatást a gabonatermelők, bizonyos kertészeti ágazatok termelői, valamint a tejtermelők vagy a juhtartók. Nem arról van szó, hogy a gazdák átalányt kapnak majd, mivel a kvótán belüli mennyiséget meg kell termelni; a kvóta felett viszont nem jár támogatás. Az intervencióra is a kvótával fedett termés esetében lehet majd számítani.
- Nem túl egyoldalú feltételek ezek?
- Nem, mert bár a belépéskor érvényes 25 százalékos támogatási szinten nem sikerült többet elérni, a saját kiegészítési arány 30 százalékra nőtt. Felmentést kaptunk ugyanis jó néhány költséges adminisztratív intézkedés alól, illetve egy sor 3-5-6 éves átmeneti mentességet, például állategészségügyi, állatvédelmi és agrár-környezetvédelmi ügyekben. Érthetetlenek az olyan nyilatkozatok, amelyek a gazdákat riogatják. Másrészt míg az idén 200 milliárd, jövőre 240 milliárd, 2004-ben, az uniós csatlakozás évében pedig 350 milliárd forint forrásra számíthat a magyar mezőgazdaság nemcsak támogatás, hanem jelentős fejlesztési kiegészítések formájában is.
- A közvetlen támogatásra nem számítható ágazatok - például a sertés- és baromfiágazat - elsősorban beruházási támogatásokban részesíthető majd?
- Ezeknél az ágazatoknál struktúraváltásra van szükség; át kell tekinteni a jelenlegi feltételeiket, hogy alkalmazkodhassanak a megváltozott körülményekhez. Eddig ugyanis nem ilyen támogatás érvényesült.
- A kvóták nem változhatnak, csak egy uniós agrárreform kapcsán. Magyarországnak érdeke lesz a közösségi agrárpolitika reformjának támogatása?
- A reformé igen, hiszen jelenleg az a helyzet, hogy nem a világ legjobb agrárrendszeréhez csatlakoztunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mennyiségi termelésre kellene koncentrálnunk, hiszen a környezetkímélő gazdálkodással éppenhogy kevesebbet is termelhetnénk a mostaninál. A komparatív előnyöket kihasználva a minőség és a hozzáadott érték tekintetében javíthatunk.
L. L.
