Jövőre 346,7 milliárd forintot, majd folyamatosan - GDP-arányosan - egyre többet kap a magyar honvédség a központi költségvetésből. Az eddigi sikertelen haderőreformokat figyelmen kívül hagyva, a legújabb - a védelmi felülvizsgálat eredményeként - jövőre induló haderőreform azonban továbbra is hendikeppel veszi kezdetét.
Jövőre 346,7 milliárd forintot költ Magyarország katonai kiadásokra - a NATO-definíciók szerint. Ez persze nemcsak a Honvédelmi Minisztériumnak jutó 309,5 milliárd forintot tartalmazza, hanem azokat a kiadásokat is, amelyek a határőrségnek, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, illetve a Pénzügyminisztériumnak állnak a rendelkezésére. A 346,7 milliárd forint a prognosztizált GDP 1,86 százaléka. A konkrétan a HM-nek jutó 309,5 milliárd, GDP-arányosan 1,66 százalék. Ez utóbbi egyébként 20 százalékkal nagyobb összeg, mint amekkorából idén költekezhetett a hadsereg.
Arra, hogy a NATO varsói csúcsán felajánlott 30 milliárd forint a HM büdzséből vagy azon felül értendő-e, a HM egyelőre nem tudott válaszolni, mint ahogyan arra sem, hogy a Gripenek bérleti díjára lesznek-e külön források vagy azt is a HM keretéből finanszírozzák. Korábban Juhász Ferenc miniszter azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a folyamatosan növekvő HM-büdzsé mellett a nagy haditechnikai beszerzéseket önállóan finanszírozza a kormány a központi költségvetés terhére.
A honvédségnek GDP-arányosan egyébként egyre több pénz jut, így 2006-ban a GDP 1,81 százalékát kapja meg a hadsereg. A növekvő állami támogatás egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre, miközben a honvédség mindezek ellenére csak hosszú - évtizedes - távon képes átalakulni. Jóllehet 2006-ra ígéri a tárca, hogy a NATO-együttműködésre felajánlott egységek korszerűen felszereltek és kiképzettek lesznek, a többi egység még sokáig a leharcolt eszközökkel látja majd el a feladatát. Ennek egyik oka, hogy a költségvetésből egyre nagyobb részt igényel a működtetés, mivel a korszerű eszközök használata és a magasabb bérek drágábbá teszik a haderőt.
Talán szerencsének mondható, hogy az eddigi haderőreformok közül egy sem valósult meg, mivel azok más irányt tűztek ki, mint amelyek - főként tavaly óta - egyre inkább prioritásként szerepelnek. Ennek ellenére hendikeppel indul a magyar haderőreform, mivel az átalakításig is működtetni kell a haderő még használható maradványait, ami meglepően költséges.
A felszín alá tekintve azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a HM impozánsan magas költségvetési kerete - folyó áron - átszámítva 1,32 milliárd dollárt ér. Ebből még egy ezrednyi (mintegy 40) Gripen vadászgépet sem lehetne venni. A GDP-arányos fő mutatószám mellett azonban léteznek a katonai kiadások mértékét szemléletesebben bemutató mérőszámok is, mint amilyen az egy katonára eső katonai kiadás, amely NATO-összehasonlításban meglepően alacsony. A GDP-arányos költségvetés tehát nem minden, mivel például a hasonló lakosságú és csaknem azonos méretű hadsereget fenntartó Belgium a GDP-je 1,3 százalékát fordítja katonai célokra, jóllehet az nagyságrendekkel több pénzt jelent, mint a magyar esetben.
Vigh György Zsolt
