Export- és beruházásvezérelt pályára terelné át az elmúlt két évben a fogyasztás által dominált gazdasági növekedést a kormány. A középtávú program - melynek részleteit múlt hét pénteken ismertette a PM - megállapítása szerint a magyar gazdaságban 2001-től a folyamatok több ponton eltértek az előzetes feltételezésekben alapul vett addigi trendektől. Ezek közül kiemeli a világgazdasági folyamatokban bekövetkezett kedvezőtlen változásokat, továbbá megemlíti, hogy a feltételek megváltozására adott magyar gazdaságpolitikai reakciók nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni a negatív hatásokat, ugyanakkor a gazdaság bizonyos területein kedvezőtlen, a fenntartható növekedési pályát veszélyeztető mellékhatásokkal jártak.
A Brüsszel számára összeállított anyagból kiderül, hogy a kabinet középtávon károsnak tartja a munkatermelékenységet meghaladó mértékű reálbér-növekedést, bár a következő évben még ez is bekövetkezhet. Az infláción felüli nettó bérnövekedés mértéke azonban jócskán elmarad az idei 11-12 százaléktól a nemzetgazdaságban.
A költségvetési szektorban értesüléseink szerint 10-12 százalékos reálbér-emelkedéssel számol a tárca, amit nem előzne meg nominális béremelés, miután az idei intézkedések áthúzódó hatásai, illetve a tervezett adóteher-csökkentés már önmagában elégséges ennek teljesítéséhez. Más a helyzet a versenyszektorban, ahol a PM 3 százalékos reálbér-növekedést vár (s ebből indult ki a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának közelmúltban közzétett állásfoglalása is, amely szerint az 5 százalékos bruttó bérnövekedés mellett még mérsékelhetők az inflációs célok elérésének reálgazdasági költségei), bár a pesszimistább szcenárió szerint a munkavállalók hajthatatlansága esetén ennek duplája is lehet az ütem. A kedvező forgatókönyv szerint jövőre a nemzetgazdaságban 5-6 százalékkal emelkedhetnek a reálbérek, a munkatermelékenység növekedését 4,5-5 százalékra várja a tárca. Az infláció 5 százalék körül alakulhat.
A középtávú programból kiderül az is, hogy 2003-ban a hatósági árak emelkedése átlagosan meghaladja a piaci árak növekedését. A PM szerint az utóbbi körben az idei 5 százalék után jövőre 4 százalékos árszintemelkedéssel lehet számolni, miközben az éves átlagos inflációt 5 százalékra lőtte be. Ebből arra lehetne következtetni, hogy a hatósági áras körben - melynek súlya a piaci negyedét teszi ki - jövőre átlagosan 9-10 százalékos áremelést hajt végre a kormány. A 2003-as inflációs tervekben azonban már szerepelnek az idei központi árintézkedések - nagyfogyasztói gáz, dohány jövedéki adó - hatásai is, vagyis számításaink szerint ténylegesen 8 százalék körüli hatósági áremelést építhetett be makropályájába a pénzügyi tárca.
A hatósági árakkal kapcsolatban a program kifejti, hogy az árpolitika alapvető célján, az árstabilitáson túl részcélként fogalmazódik meg egyes központosított szolgáltatások tarifális feszültségeinek oldása is. A dokumentum szerint piacgazdasági követelmény, hogy a hatósági árak tükrözzék a ráfordításokat, s ezen keresztül segítsék a strukturális és piaci alkalmazkodást. Az árszabályozás rugalmatlansága, illetve az infrastruktúra körében folyamatosan növekvő folyó működési és fejlesztési támogatások csökkentésének igénye az adminisztratív árkorlátozások körének fokozatos szűkítését, a korlátok enyhítésének szükségességét veti fel - fejtegeti a program. Az EU-jogharmonizációval összefüggő adózási intézkedések - nullás áfakulcs megszűntetése, a dohány jövedéki adójának emelése - többsége a csatlakozásig megtörténik, így azt követően újabb jelentős áremelkedésre nem kell számítani.
A piac által befolyásolt áraknál a ciklus második felében 2,5-3 százalékos ütemet feltételez a PM. A világpiaci áringadozások és más szezonális hatások a piaci árak rátáját +/-1 százalékpontos sávban eltéríthetik - tartalmazza a dokumentum. A várakozások szerint az iparcikkek árai alig, a szolgáltatásokéi dinamikusabban nőhet a következő időszakban. A mezőgazdasági árak a forint erősödésével és a világpiaci árak csökkenésével mára közel kerültek a unió belső áraihoz, ezért a csatlakozáskor az élelmiszerek esetében nem számol lökésszerű áremelkedéssel a tárca.
B. Z.
