Az államháztartás többlethiányát bár végső soron a lakosság és a külföld finanszírozza majd, de azt elsősorban nem a közvetlen állampapír-vásárláson, hanem a pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül teszik - mondta lapunk kérdésére Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. A büdzsé hiányát a közvetlenül az emberek kezében lévő, áprilisban mindössze 841,7 milliárd forint összegű államkötvény- és kincstárjegy-állomány csekélyebb mértékben fedezi, döntően az intézményi befektetőknél lévő állampapírok finanszírozzák azt.
A lakosság befektetéseinek alakulását idén nagyban meghatározhatja az erőteljesen növekvő bérkiáramlás. Duronelly Péter szerint ha a megugró bérek nem csapódnak le jelentősebb mértékben a megtakarításokban, akkor számolni kell a külső egyensúly romlásával és a dezinfláció lassulásával. Tavaly év végén és ez év elején általános tendencia volt, hogy az extrajövedelmek a megtakarításokban csapódtak le. Ez azonban megfordult, megugrott a fogyasztás. A lakosság nettó pénzügyi vagyonában a legutóbbi adatok alapján az államot közvetlenül finanszírozó eszközök mintegy 11 százalékot tettek ki, vagyis több fontosabb instrumentum határozza meg a magyar lakosság befektetési irányait. Az állampolgárok befektetései azonban igen volatilisek - állapítja meg Duronelly.
A lakosság nettó pénzügyi vagyona a növekvő hitelállomány ellenére folyamatosan gyarapodik, mára elérte a 6769 milliárd forintot - olvasható a Magyar Nemzeti Bank honlapján. A háztartások tartozási tavaly április végén még csak 713, míg idén 1046 milliárddal csökkentették a nettó megtakarítást. Vagyis a növekvő eladósodási ütem mellett változatlan a megtakarítás bővülési üteme is, tehát a lakosság 2001 és 2002 áprilisa között többet tett félre és több tartozást halmozott fel, mint a 2000-2001 azonos hónapjai között.
A vizsgált időszakban a valutaállomány jelentősen hullámzott, míg a forintkészpénz menynyisége a január havi visszaesés után ismét gyarapodásnak indult ebben az évben. Év/év viszonylatban a valutaállomány jelentősen csökkent. A készpénz aránya az összes pénzügyi eszközhöz képest mintegy egy százalékkal növekedett, vagyis a lakosság továbbra is jelentős összeget: ezermilliárdot tart a „szalmazsákban”. A bankbetétek és a forrásgyűjtő értékpapírokban elhelyezett összegek januárban még nőttek, utána viszont csökkent az állományuk és ez ismétlődött a harmadik-negyedik hónapban is. A devizabetét december óta fogyatkozik. A banki forrásgyűjtő instrumentumok összesített állománya 3750,6 milliárd forint, ami még mindig 3,8-szorsan haladja meg a lakosság banki tartozásainak mértékét.
Az év első négy hónapjában a tipikusan befektetési céllal vásárolt nem hitelintézeti értékpapírok közül a befektetési jegyek az előző év azonos időszakában tapasztalt stagnálásához képest 68 milliárddal gyarapodtak. Egyes szakértők szerint a banki betétek helyett inkább ide helyezte pénzét a lakosság.
Vigh György Zsolt
