Többféle végkifejlet is elképzelhető az MFB Üzletrész-hasznosító (MFBÜ) Kft.-nél jelenleg lévő, illetve a jövőben odakerülő mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek számára, az azonban biztosan nem történik meg, hogy a több tíz milliárd forint névértékű üzletrészek az államnál maradnak (az üzletrésztőke a mezőgazdasági szövetkezetekben összesen 120-130 milliárd forint). Az ígéretek szerint a szocialisták - kormányra kerülésük esetén - a mezőgazdasági szövetkezetek aktív tagjainak üzletrészeire is vételi ajánlatot tennének, míg a jelenlegi kabinet befejezné a már elkezdett felvásárlásokat (NAPI Gazdaság, 2002. április 3., 1-3. oldal.).
A kormányzathoz közel állónak tartott Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Tanács Országos Szövetsége (MAÉT) hosszú lejáratú, kamattámogatásos hitelekkel és támogatással - piaci áron - inkább a helyi gazdaköröket és termelői értékesítő szervezeteket hozná helyzetbe. Utóbbiak elővásárlási joggal rendelkeztek eddig is névértéken, kedvezményes vásárlási lehetőségük pedig a szövetkezeti vagyonkimentést szolgálná a menedzsment javára - érvel Jakab István, a MAÉT elnöke. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára ugyancsak a szövetkezeti tagok jelenleg is érvényes elővásárlási jogára hivatkozik, mondván, az Alkotmánybíróság érvénytelenítene egy olyan jogszabályt, amely önkényesen csak a másik gazdacsoportnak tenné lehetővé a kedvezményes vásárlást.
Jakab szerint az üzletrészek ügyét végül is a szövetkezeteknek kell rendezniük, az új szövetkezeti törvény ugyanis öt éven belül kötelezi a szövetkezeteket az átalakulásra, illetve az üzletrészek megszüntetésére.
Szakértők ennek kapcsán felhívták a figyelmet arra, hogy az átalakulás előtt a vásárlás útján üzletrészhez jutók külső üzletrész-tulajdonosokká, tulajdonossá válnának a szövetkezetben. A szövetkezet gazdasági társasággá alakulása során a piaci áron és kedvezményekkel üzletrészhez jutott külsősök már üzletrészük piaci áránál magasabb névértékén válnának tulajdonossá a cégben. Ily módon megnövelt értékű tulajdonrészüket pedig akár tovább is adhatnák. Az átalakulás másik formája az új szövetkezeti forma lenne, amely esetében a külső üzletrészeseket ki kellene fizetni, a belsősök üzletrésztulajdonát viszont részjeggyé alakítanák. A harmadik lehetőség a végelszámolás lenne, amelynek nyomán mindenki vihetné azt, amihez más formában korábban már hozzájutott. Az új tulajdonosok mindhárom esetben pénzüknél lennének.
László Levente
