Hiábavalónak bizonyulhatnak a Pénzügyminisztérium (PM) erőfeszítései a többletbevételekre ácsingózó ágazati igények - legalább az első félév végéig szóló - csillapítására, ha a kormányon belül egyes tárcák folyamatosan a többlet felhasználásáról beszélnek - vélik megfigyelők. A „renitens” tárcák közé tartozik az Egészségügyi Minisztérium (EüM), amelynek vezetője az előző héten kijelentette, hogy az ágazat 32 milliárd forint többletforrást igényel idén az idő előtt kiürülő gyógyszerkassza feltöltésére, továbbá az alapellátás amortizációjának fedezésére. Mikola István szerint a gyógyszerkeret 147 milliárd forintos előirányzata alultervezett, a valós igények fedezésére 165 milliárdra kellene kiegészíteni a kasszát. Az amortizációs költségeknek - a háziorvosi privatizáció folytatásába illeszkedő - elismerésére pedig 13-14 milliárd forintot kellene biztosítani. Mikola szerint ezekre a programokra a forrás rendelkezésre fog állni, mivel a kormányfő ígérete szerint a büdzsé terven felül befolyó bevételeiből az ágazat az elsők között részesül.
A pénzügyminiszter a költségvetés első két havi mérlege alapján korainak tartotta a bejelentkezéseket az esetleges többletbevételekre. Varga Mihály lapunkban utalt arra (NAPI Gazdaság, 2001. március 23., 1-3. oldal), hogy az ágazatok mozgásterét meghatározza a két évre szóló költségvetés, amitől csak rendkívüli esetben lehet eltérni. A pénzügyminiszter akkor elmondta, hogy az első két hónapban 15 milliárd forint többlet keletkezett a büdzsében, ám az év közben jelentkező váratlan kiadások - például az árvíz - miatt egyelőre megjósolhatatlan, hogy végül miként alakul a költségvetés pozíciója.
A büdzsé alakulását illetően mindazonáltal megalapozottabbnak tűnik az elemzők várakozása, különösen annak fényében, hogy immár a PM sem tartja valószínűnek az idei éves átlagos inflációnak a hivatalos 5-7 százalékos tartományon belül maradását. További jel, hogy a tárca illetékese a szokásos havi sajtótájékoztatón eddig nem zárta ki egyértelműen a tervet meghaladó bevételek elérését. A mindig hangsúlyozott álláspont az, hogy a költségvetés tervezett GDP-arányos hiánya tartható az év végéig. Más kérdés, hogy az előirányzott deficitet a vártnál nagyobb bevételek és kiadások mellett is elérheti a PM. Az inflációs várakozás módosítása mindenesetre azt eredményezheti, hogy a közeljövőben megszaporodik a többletbevételekre jelentkező ágazatok száma. Az egészségügy mellé felsorakozhat az oktatás, a szociális szféra, valamint a közművelődésben és a közszolgálatban dolgozók érdekképviseletei.
B. Z.
Baka Zoltán