A közelmúltban saját hatáskörébe vonta az egységes hírközlési törvény előkészítését Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vezetője, s egyben a folyamat felgyorsítását határozta el. Stumpf szerint immár jó esélye van annak, hogy a tavaszi ülésszakon megszülethessen a jogszabály. Az idő sürget, a sikeres felkészüléshez a piacnyitás előtt 4–6 hónapppal meg kell születnie a jogszabálynak.
A MeH vezetőjének döntése arra utal, hogy a kormányzatnak valóban fontos a távközlési ágazat mielőbbi liberalizációja – mondta lapunknak Mátrai Gábor, a UPC üzletfejlesztési igazgatója. A jelenlegi tervezet minden eddiginél jobb – mondta Mátrai. Ez a változat már tartalmazza a kábeltévépiacra vonatkozó paragrafusokat és szó van benne a mobiltelefon-piac megnyitásáról is. A korábbi változatokban nem esett szó a négy rádiótelefon-társaság meglevő hálózatának felszabadításáról. A tervezet például lehetővé tenné, hogy a meglevő hálózatokon működő virtuális mobiltársaságok alakuljanak.
Mátrai mindemellett komoly hibának tartja, hogy a tervezetbe ismét bekerült a kábeltévé-hálózatokra vonatkozó egyhatodos szabály, vagyis hogy egy hálózati szolgáltató az ország lakosságának egyhatodát fedheti le. Ez a passzus felesleges, mert ezt a kérdést a médiatörvény is szabályozza. Mátrai szerint a hibák kijavítása után a törvény mindenki számára elfogadható lesz.
Süle Gabriella, a PanTel Rt. stratégiai igazgatója szerint is fontos, hogy mielőbb megszülessen egy – ha nem is tökéletes és mindennel harmonizáló, de mindenki számára elfogadható és főleg végrehajtható – hírközlési törvény. A PanTel álláspontja érthető, hiszen a cég jelentős távközlési hálózattal rendelkezik, ám nincs területi kizárólagossága a távközlési piacon. A törvény pedig pontosan az alternatív távközlési szolgáltatók mozgásterét bővítené. Süle Mátraihoz hasonlóan úgy véli, hogy kisebb módosításokkal elfogadható lenne a jelenlegi változat, ám azt nem tartja biztosnak, hogy a tervezet a parlament elé kerül a tavaszi ülésszakban. Ha a javaslat nem megy át a Távközlési Érdekegyeztető Fórumon, úgy az Országgyűlés leterheltségét figyelembe véve legkorábban ősz közepén tárgyalhatják meg azt a képviselők. Ez azt jelentené, hogy a távközlési piacnyitás néhány hónapot csúszik, ami az igazgató szerint a távközlési koncesszióval rendelkező szolgáltatóknak kedvezne.
A Matáv konkurenseihez hasonlóan úgy véli, hogy a törvénytervezet legutóbbi változata a legelfogadhatóbb, jóllehet vannak benne hibák. Ilyen szerinte a vezetékes telefónia teljes liberalizációjának időpontja, vagyis a helyi hurkok minden szolgáltató számára elérhetővé válásának hatálybalépése. Szerinte a törvényben előírt 2003–2004-es időpont korai. Az igazgató szerint ahhoz, hogy a törvény még a tavaszi parlamenti ülésszakon a honatyák elé kerülhessen, a kormánynak legkésőbb február végéig kell elfogadnia a tervezetet. Ha nem sikerül a mostani ülésszakon dönteni, úgy a tervezetből legkorábban 2002 első negyedében lehet törvény. Menyhárt Éva hozzátette, a Matáv szorgalmazza a törvény mielőbbi létrejöttét, ám véleménye szerint nem szabad olyan jogszabállyal nekivágni a liberalizációnak, amelyet nem lehet végrehajtani. A mostani változat több tucat végrehajtási rendelet megszületését is feltételezi.
H. Gy.–D. J.
