A defenzív alapok voltak az első félév nyertesei

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az első félévben még mindig pozitív a feltörekvő piaci részvényalapok mérlege a tőkebevonás szempontjából, ám a második negyedévben eluralkodott a kockázatkerülés, így megfeleződött az első három hónap többlete − derül ki az EPFR Global féléves jelentéséből. Szinte az összes regionális részvényalap-típusból menekült a tőke, kivéve a japán instrumentumokat (illetve azon belül alig néhány tőzsdén kereskedett alapot) − ennek azonban nem az érdemi befektetői érdeklődés az oka, hanem a japán jegybank eszközvásárlási programja. A földrajzilag diverzifikált globális feltörekvő piaci alapok (GEM) viszont még mindig megőriztek valamit korábbi népszerűségükből, az első félévben 24 milliárd, a második negyedévben pedig 1,4 milliárd dollárt tudtak bevonni. Régiónkban azonban elszomorító a helyzet: Közép-Európa iránt az eurózónabeli kitettség, Oroszország esetében pedig a nagyot zuhanó olajárak miatt szállt el a bizalom, ezért az EMEA (feltörekvő európai, közel-keleti és afrikai) régióra szakosodott alapokból egy negyedév alatt 1,7 milliárd dollárt vontak ki, így a félév mérlege is negatív lett.

Különösen rájárt a rúd a jellemzően hatalmas kilengéseket produkáló pénzpiaci alapokra, hiszen ebből az alaptípusból a félév során 115 milliárd, az utóbbi negyedben pedig 19,7 milliárd dollárt vontak ki a befektetők. Igaz, ez túlnyomórészt az Egyesült Államokban zajlott, az európai alapokba ezzel szemben inkább befelé áramlott a tőke. Mivel a biztonságos eszközök, mint a német és amerikai államkötvények extrém alacsony − sőt, esetenként negatív − hozam mellett forognak, a kockázatos eszközök iránt elpárolgott a bizalom, ráadásul inflációs fenyegetés sincs a horizonton, ezért egyre több befektető dönthetett amellett, hogy vagyonának nagyobb részét tartsa készpénzben.

A szektorok között a második negyedévben a tengerentúlon az ingatlanpiac volt a sláger, ami azzal magyarázható, hogy az amerikai befektetők szerint a lakásárak már elérték a gödör alját, valamint sokan abban reménykednek, hogy a Federal Reserve valamilyen lazítással a jelzáloghitel-kamatok enyhítésére törekszik majd (ez utóbbi remény a pénzügyi szektoralapokból történő tőkekiáramlást is korlátozta). Ezenkívül az egészségügyi és biotechnológiai szektor, valamint az árupiaci alapok között az aranyra és egyéb nemesfémekre specializált alapok könyvelhettek el komolyabb beáramlást, miközben az energia- és technológiai részvényekre építő alapokból egymilliárd dolláron felüli kiáramlás történt.

Elszállt a magas hozamok iránti vágy a kötvényalapok befektetői körében is, bár néhány altípus − például a nagyobb kockázat mellett magasabb hozamú kötvényekbe fektető alapok, illetve az amerikai önkormányzati kötvény- és a jelzáloghátterű alapok − esetében itt is folyamatos volt a beáramlás. A konzervatívabb kötvényekbe fektető instrumentumok iránt viszont rajongtak a befektetők az utóbbi negyedben, és közel kétszázmilliárd dollárt irányítottak az ilyen alapokba. Aligha jelenthet meglepetést, hogy az európai kötvényalapokból még így is erőteljesen vonták ki a tőkét, ugyanakkor az amerikai és a feltörekvő piaci államkötvények vonzó és biztonságos menedéknek tűnhettek a befektetők számára, ezért ide gyakorlatilag ömlött a tőke. A vállalati kötvények is vonzóbbá váltak, hiszen az EFPR szerint a válság kitörése óta 41 milliárd dollárt szívtak fel az ezekre kihegyezett alapok.