A politikusok ismét fogadkoztak a legújabb, e héten csütörtök-pénteken tartandó európai válságcsúcs előtt, ám a piacok már nem bíznak bennük − erre következtethetünk a kontinens tőzsdéinek mozgásából. Komolyabb makroadat nem volt a hét első napján, ezért az ilyenkor szokásos helyzetnek megfelelően az eurózóna válságát kezelendő találkozó előtti álláspontokról érkező hírek határozták meg a hangulatot. Jellemzően negatívan: a frankfurti DAX 2,1, a párizsi CAC−40 2,3, a londoni FTSE−100 pedig 1,1 százalékot vesztett pénteki értékéhez képest. A periféria tőzsdéin pedig szinte szabadesés volt, a milánói FTSE MiB 4, a madridi IBEX−35 (ahol a helyi kormány hivatalosan is elküldte segélykérő levelét) 3,7 százalékot zuhant. Különösen a pénzügyi szektor húzta le a részvénykosarakat, az UniCredit például 8,4 százalékot, a BNP Paribas 5,5 százalékot, a Deutsche Bank 4,1 százalékot, a Banco Santander pedig 4,7 százalékot vesztett értékéből; ebben közrejátszhatott az olasz és a spanyol kötvénypiaci hozamok újabb jelentős emelkedése is. A Nokia vesszőfutása a jelek szerint soha nem ér már véget, a Nomura célárvágása után közel 12 százalékot zuhant a valaha szebb napokat látott finn mobilgyártó. A svéd−svájci ABB is egy leminősítés után vesztett értékéből közel három százalékot. Londonban a Shire nevű gyógyszergyártó esett több mint tíz százalékot, miután az amerikai hatóságok jóváhagyták egy riválisának gyógykészítményét. A tengerentúlon is alacsonyan kezdtek a részvényindexek a nyomott hangulatú európai kereskedési nap után, lapzártánk idején a Dow Jones 1,3 százalékos, az S&P−500 1,8 százalékos, a Nasdaq pedig 2 százalékos mínuszban állt. Mindegyik szektor mélyebben szerepelt, de elsősorban az energia- és a pénzügyi papírok vezették a lejtmenetet.
