Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nap folyamán úgy tűnt, hogy nagyobb esés jöhet össze, ám a zárásra az amerikai iránymutatásnak köszönhetően visszatértek nagyjából nullába az európai tőzsdeindexek. A jelentősebb európai tőzsdék vegyesen zártak: a frankfurti DAX 0,2, a londoni FTSE−100 pedig 0,3 százalékot esett, a párizsi CAC−40 viszont 0,1 százalékot erősödött. A két hányatott sorsú nagy dél-európai ország tőzsdéjét ennél is jobban felrántották a zárásra: a milánói FTSE MiB 1,2, a madridi IBEX−35 1,5 százalékos erősödéssel zárta napot. Érdekes dolog történt Athénban is, ahol a helyi index több mint tíz százalékot emelkedett, miután kitudódott, hogy a nyilvánosságra nem hozott közvélemény-kutatások szerint többséget szerezhet a parlamentben a hét végi választások után a paktummal egyetértő két párt; a National Bank of Greece 26 százalékot ugrott. A hangulatot ezen túl az ijesztően, 7 százalék fölé emelkedő spanyol kötvényhozam határozta meg és a vártnál alacsonyabb eurózónás és amerikai inflációs adat; ez utóbbiak ismét a jegybanki politikák újabb lazításával kapcsolatos pletykákat indítottak útnak. A Nokia viszont valósággal összeomlott, 18 százalékot esett Helsinkiben, a jelek szerint a legújabb leépítések és menedzsmentbeli változtatások után már azok a befektetők is lemondtak a cégről, akik eddig kitartottak mellette. Ilyen nagy zuhanást még az utóbbi egy év vesszőfutása alatt sem ért el a jobb napokat is látott finn cég. Nem volt jó napja a tíz százalékot zuhanó Credit Suisse-nek és a három százalékot eső BMW-nek sem. Az Egyesült Államok tőzsdéi jól nyitottak a Fed készülődő QE-jére vonatkozó spekulációk miatt, lapzártánk idején tartották magukat a vezető indexek: a Nasdaq 0,6 százalékos, az S&P−500 0,8, a Dow Jones ipari átlaga pedig 0,9 százalékos pluszban állt.
