Feldarabolja részvényeit a Google, aminek célja a jelenlegi tulajdonosok befolyásának megerősítése. A keresőóriás már 2004-ben, a tőzsdére lépésekor kétféle részvényt bocsátott ki − a B részvények tízszer annyi szavazati joggal rendelkeznek, mint az A sorozat −, hogy biztosítsa a cég két alapítója, Sergey Brin és Larry Page befolyását, akik a korábbi vezérigazgató és jelenlegi elnök Eric Schmidttel együtt a szavazati jogok 70 százalékát birtokolják. A pénteken bejelentett lépéssel most egy harmadik sorozatot is létrehoznak. A jelenlegi részvényesek minden papírjuk után kapnak egyet az új sorozatból, amelyekkel a Nasdaqon lehet majd kereskedni, viszont egyáltalán nem rendelkeznek szavazati joggal.
A Google igazgatótanácsában már másfél éve tárgyalt, részvényosztalékként is felfogható döntés fogadtatása nem volt túl kedvező: a cég árfolyama vélhetően nagyot esik majd az új papírok bevezetésekor, és bár ezzel a jelenlegi részvényesek vagyona nem csökken, sokak szerint nem jó üzenet az alapítók befolyásának bebetonozása. Elemzők szerint a harc nem kis részben a Google 49 milliárd dolláros készpénzállományáról szól, az alapítók ugyanis ellenzik ennek osztalékként való kifizetését. A vezérigazgatóként egy éve visszatért Larry Page közölte, a készpénzt inkább olyan stratégiai akvizíciókra fordítják, mint amilyen a Motorola Mobility 12,5 milliárd dolláros felvásárlása volt.
Az idei első negyedéves eredményei után azonban nem kell szégyenkeznie a Google-nak. A nettó profit 2,89 milliárd dollárra hízott, ami 61 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest (igaz, akkor egy félmilliárd dolláros egyszeri tétel rontotta az eredményt), és a várakozásokat is felülmúlta. Az árbevétel a tavalyi első negyed 6,54 milliárd dollárja után 8,14 milliárdra nőtt − ez gyakorlatilag megegyezik az elemzői konszenzussal. Az alacsony bázis mellett a költségek féken tartása is javította az eredményt elemzők szerint, az viszont egyértelmű, hogy a korábbi lendületes növekedését már nem tudja tartani az internetes vállalat.
