Nemzetközi szinten a görög államadóssággal való riogatás, ennek jegyében pedig eurógyengülés és dollárerősödés jellemezte a hetet - rossz hír, hogy a hét végére a forint az euróhoz képest is alaposan meggyengült. Miután napokig 267-270 forint körüli sávban mozgott az eurókurzus, csütörtökre már 272-re ugrott. Az árfolyamot leginkább a nemzetközi környezet, azaz a régiós devizák árfolyam-alakulása befolyásolhatja majd, bár a forint most társaihoz képest is gyengült. Ennek okait csak találgatni lehetne. A mai kamatdöntésnek - amely a várakozások szerint ismét negyed százalékpontos vágás lesz - aligha lesz hatása az árfolyamra. Érdekes módon mostanában már nem csak a tankönyvi alapigazság (csökkenő kamat, gyengülő árfolyam), sem pedig annak ellenkezője nem érvényesül. Az utóbbin persze nem lehet csodálkozni, hiszen az ilyesmit mindig a kamatcsökkentések vég nélküli folytatódásának víziójával feltüzelt várakozások váltották ki, mostanra azonban már látni lehet, hogy a kamatnak hamarosan meg kell állnia. Az igazi kérdés, hogy amikor ez a helyzet bekövetkezik, hogyan reagál rá az árfolyam. Hogy ezt megtudhassuk, arra valószínűleg még néhány hónapot várnunk kell.
A három hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozama tovább csökkent, immár 5,7 százalék volt az átlaghozam, megemelt kibocsátási volumen mellett. A csökkenés mértéke komolynak mondható, hiszen az előző héten még 8 bázisponttal magasabb volt ez az érték. Ezek szerint a piac rendületlenül hisz abban, hogy a kamatcsökkentés még néhány hónapig stabilan folytatódik. Bár merészség lenne alkalmanként 25 pontnál nagyobb mértékre gondolni, az elkövetkező három hónapra ezt az értéket egyértelműen beárazta a piac. Ez pedig azt jelenti, hogy március végére már csak 5,5 százalékos kamattal kalkulálnak a befektetők, ami tulajdonképpen reális várakozásnak mondható.
Amilyen nagy volt a tolongás a három hónapos papírért, olyan mérsékelt volt az egyéves diszkontkincstárjegy iránti érdeklődés. Elsősorban azonban nem arra kell gondolni, hogy a befektetők a hosszabb futamidőtől félnek (bár a kamat alakulása ilyen távon például nehezen prognosztizálható, így a bizonytalanság jóval nagyobb), sokkal inkább az aukciók közötti két nap különbség a felelős a helyzetért. Csütörtökre ugyanis - mint azt a forintárfolyam kapcsán említettük - kedvezőtlen fordulat állt be, s ez az állampapírpiacot is érintette. A bizonytalan helyzetet nem az jelzi legjobban, hogy 5,81 százalékos lett az átlaghozam, inkább az, hogy korántsem egységesen árazott a piac. A maximális hozam ugyanis 5,95 százalék volt, s ennek az átlagtól való eltérése fölöttébb szokatlan mértékű. Jól látszik ebből, hogy az 50 milliárdos kibocsátási mennyiségnél már igen megritkultak a várakozások körüli szinten pályázó befektetők.
Miután a magánbefektetők körében igencsak nagy slágernek számító prémium államkötvény forgalomba hozatalát a 40 milliárdos mennyiség elérése miatt a tervezett zárónap előtt lezárták, többen lemaradtak az infláción felül hat százalék kamatot fizető kötvényről. Számukra gyenge vigasz, hogy mától ismét kapható a prémium államkötvény, mivel az már egy másik sorozat, amelyet háromszázalékos prémiummal árusítanak, és a nagy sikerre való tekintettel 50 milliárd értékben hirdették meg a forgalomba hozatalt. Annak ellenére, hogy a kibocsátó gyakorlatilag megfelezte az infláción felüli prémiumot, a többi alternatívához képest még így is versenyképesnek tűnik a kötvény. Ennek a decemberre mért különösen magas, 5,6 százalékos infláció az oka, hiszen így 8,6 százalékot fial majd évente az új papír. Nem zárható ki, hogy jóval szerényebb lesz az új sorozat iránti érdeklődés, aminek csak az egyik oka lesz a lesoványított, ám még mindig erősen versenyképes kamat. A vájt fülű magánbefektetők ugyanis feltehetően alaposan bevásároltak a korábbi sorozatból, s most inkább élvezik a papír 11,6 százalékos éves kamatát - pénzük aligha maradt az új, rosszabb kondíciókkal piacra kerülő papírra. Igaz, a régi papír éppen az új sorozat kibocsátási napjától fizeti az első kamatot, így aki akarja, rögtön meg is vásárolhatja rajta az újat. Lélektanilag azonban nehéz elviselni, hogy rosszabb feltételek mellett, de aligha van sok választása manapság annak, aki 8 százalék körüli kamatra vágyik.
