Az első félév még egyértelműen a válság jegyében telt el. Mondhatni, a legkeményebb válságjelenségek ekkor mutatkoztak a hazai piaci folyamatokban - olyan dolgok történtek, amelyek korábban elképzelhetetlennek számítottak. Szerencsére mostanára már alaposan lecsengett a dolog, még akkor is, ha többen úgy vélik, a válság végéről beszélni felelőtlenség lenne. Tény, hogy a jelenlegi piaci helyzet teljesen normálisnak mondható s a számok is impozánsak - a vérzivataros időkhöz képest mindenképpen.
Ezt érzékeltetendő nem árt összevetni az év eleji adatokat az év végiekkel, úgy, hogy közben megemlékezünk a válság tetőzésekor mért szélsőértékekről is. Kezdjük talán az euró forintban kifejezett árfolyamával. Az év elején egy euró még 266 forintot ért, míg mostanság nagyjából 274-et.
Ha csak ezt a két értéket nézzük, arra gondolhatnánk, nem is történt semmi érdekes e téren, hiszen a pár százalékos forintgyengülés nem különösképpen izgalmas, természetesnek mondható. A legtöbben azonban emlékeznek a március eleji, 316 forintos csúcsárfolyamra, s ehhez aligha szükséges kommentár. A nyár közepére aztán visszaállt az év eleji árfolyamszint - ki tudja, ez volt-e nagyobb meglepetés vagy az említett csúcsárfolyam.
A forint egyébként október második felében volt a legerősebb, 264 forintos eurókurzussal. S bár a forintot mindenki többnyire az euróhoz méri - lévén hogy ha az eurózónának nem is, de az Európai Uniónak tagjai vagyunk -, nem érdektelen a dollárral is összehasonlítani, hiszen a zöldhasú az év végére feltámadni látszik haló poraiból. Egy dollár az év elején 194 forintot ért, most 192, viszont a csúcspont (ugyanakkor, amikor az eurónál) 249 forint volt, a mélypont pedig (szintén az euróval együtt) 177 forint. Akár az eurót, akár a dollárt nézzük tehát, megállapítható, hogy a forintra március elején járt rá leginkább a rúd, míg legszebb napjai október második felében voltak.
Az állampapírpiacról leginkább azt érdemes megjegyezni, hogy az év elején még az összeomlás jeleit mutatta: a likviditás nem volt megfelelő, az államkötvény-aukciók szüneteltek. Az év végére azonban teljesen helyreállt a likvid másodpiac és az aukciós rendben sem mutatkozik probléma, a papírokat rendre komoly mennyiségben tudják kibocsátani. Ami a hozamokat illeti, év elején ezek 8 és 10 százalék között alakultak, úgy, hogy a hosszabb futamidőkhöz alacsonyabb értékek tartoztak (azaz inverz volt a hozamgörbe). Év végére aztán a hozamok alaposan leestek, mostanában 6 és 8 százalék közötti értékekkel lehet találkozni, de ennél sokkal figyelemreméltóbb, hogy a hozamgörbe alakja teljesen megváltozott: most már a hosszabb futamidőknél találjuk a magasabb számokat. A kritikus értékek itt is március elején voltak, ekkor 11-14 százalék körül jártak a hozamok, a hozamgörbe pedig csúcsos volt, a hároméves futamidő környékén tetőzött a görbe.
Az év második felében intenzívvé vált hozamcsökkenés elsősorban a jegybanki alapkamat csökkentésével állt összefüggésben, a kamatvágást persze az általános piaci stabilizálódás tette lehetővé. Az évet még 10 százalékkal nyitó alapkamatot intenzíven júliustól csökkentette a jegybank, jellemzően havi félszázalékos lépésekben, a jelenlegi mérték 6,25 százalék. Értelemszerűen ez főként a rövid futamidőkre gyakorolt hatást (elsősorban ezek árába épültek be a további kamatvágásokra irányuló várakozások is), ennek tudható be a hozamgörbe alakjának már említett megváltozása.
Az infláció viszont a piaci folyamatokkal kissé ellentétes pályát futott be, az év/év mutató a januári 3,1 százalékos értékről novemberre 5,2 százalékra kúszott fel. Az oldalakon át elemezhető makrogazdasági összefüggéseken túl állampapír-piaci szempontból talán leginkább annak van jelentősége, hogy piacra került és jelenleg is névértéken (felhalmozott kamattal növelve) vásárolható az az új konstrukciójú, "Prémium" elnevezésű államkötvény (más néven 2012/I sorozat), amely lejáratáig az infláción felül 6 százalékos reálkamatot biztosít. Mivel az egyes évekre a kamat fix, és ezt éppen a decemberi év/év inflációs adat alapján határozzák meg, kivételesen jó befektetési lehetőséget biztosít a papír a jelenlegi, lecsökkent hozamkörnyezetben, a következő éves periódusra ugyanis 11 százalék körüli kamatmérték várható. Egyetlen hátránya, hogy csak magánszemélyek által vásárolható, ennélfogva likviditása sokkal korlátozottabb - de a hozamkülönbség ezt talán bőségesen ellentételezi.
