Változatlan maradt a jegybanki alapkamat, ami abszolút papírforma szerinti döntést jelent, hiszen változtatást senki sem várt. A csökkentés a forintárfolyam miatt lett volna kockázatos, az emelés pedig azért, mert így is igen magas a kamatszint, jobb híján tehát minden maradt a régiben. (A piaci várakozások egyébként nyárra egy szolid mértékű kamatcsökkenéssel számolnak.) Érdekes kérdés persze, hogy miért pont a 9,5 százalékos szintnél állt be az egyensúly, amelyet a jelek szerint semmi semerre nem tud kibillenteni. Aligha adható erre a kérdésre más válasz, mint hogy ezt már megszokta a piac, és a viszonylagos stabilitás most nagy értéknek számít, amikor a makrogazdasági helyzet kritikus és a forint árfolyamát többen erősen veszélyeztetettnek látják.
Ami a viszonylagos stabilitást illeti, ez egyrészt az euró 280 forint körüli árfolyamszintjében nyilvánul meg - igaz, a hét végére jelentős forintgyengülés történt, így nem elképzelhetetlen, hogy az új árcentrum inkább 285 forint marad -, másrészt a nagyjából stabil állampapírhozamokban. Az állampapír-piaci hozamgörbe majdnem egyenes, gyakorlatilag ugyanolyan - tíz százalék körüli - belső megtérülési ráták érhetők el minden futamidőre (éven belül kamatos kamattal számolva). Az államkötvény-aukciók továbbra is csak minimális tételűek, már-már ez is a stabilitás részének tekinthető, akárcsak az, hogy a régi kötvényekből minden héten tetemes mennyiséget vásárol vissza a kibocsátó. (Ha eltekintünk attól - ami persze nagyfokú csúsztatás -, hogy a kibocsátott papírok hosszabb hátralévő futamidejűek, mint a visszavásároltak, azt is mondhatnánk, hogy a kibocsátások csak marketingcélokat szolgálnak.)
Jó hír ugyanakkor, hogy az aukcionált diszkontkincstárjegyek iránt a múlt héten igen erős kereslet mutatkozott, ami lehetővé tette az ÁKK számára a mennyiség emelését a három hónapos papírból. Az így ötvenmilliárdos tételben kibocsátott papír átlaghozama a mennyiségi emelés ellenére tíz ponttal alacsonyabb lett a megelőző hetinél, ami 9,33 százalékot jelent. Az egyéves papírt is keresték, de valamivel kisebb mértékben, továbbá csütörtökre, amikor ezt az aukciót tartották, némileg borúsabbá vált már a piaci hangulat, így ez a sorozat "csak" a tervezett 40 milliárdos mennyiségben került kibocsátásra, 9,64 százalékos átlaghozammal. A helyzet időközbeni elbizonytalanodása abban is megmutatkozik, hogy itt a maximum tizenegy ponttal lett magasabb az átlagnál, míg a három hónapos papírnál csupán néggyel. Pénteken a likviditási kincstárjegyből azonban ismét 40 helyett 50 milliárdért adtak el.
A múlt heti visszavásárlások két sorozatot érintettek, egy 2010-es és egy 2012-es lejáratút, összesen közel 12 milliárd forint névértékben. Érdekesség, hogy az utóbbiból a visszavásárlás csak 2 milliárdnyi volt, miközben 15 milliárdot kínáltak fel, a kibocsátó azonban 9,75 százalékos hozamszint alatt már nem vásárolt (az átlag 9,78 százalék volt), így alakult ki ez a mennyiség. A rövidebb papírból ugyan 9,75 százalék volt az átlag, de még azét is megvették, aki 9,61 százalékon tett ajánlatot, így ebből a kínált mennyiség csaknem 90 százaléka célba ért.
Hosszú idő után ismét lehet változó kamatozású államkötvényt vásárolni, igaz, nem a "nagybani" piacon, hanem a Magyar Államkincstár fiókhálózatában, és kizárólag belföldi magánszemélyek számára. Az új konstrukció neve "Prémium Magyar Államkötvény", s az első, 2012-ben lejáró sorozat az inflációt hat százalékponttal meghaladó kamatot fizet. Az első - töredék - év kamata évi 9,5 százalék, később a kamatot a decemberi éves infláció alapján előre határozzák meg a következő egyéves periódusra. (Ezzel rokon elveken alapuló, de merőben más konstrukció 2005-ig volt a piacon, a 2005/D jelű úgynevezett tőkeindexált államkötvény lejárata óta azonban kizárólag fix kamatozású papírok voltak forgalomban.) A kötvényeket átruházni csak belföldi magánszemélyek között lehet, illetve az államkincstár fiókjaiban az ott jegyzett napi árfolyamon visszavásároltatni. Bár jelenleg a kötvény aligha versenyképes például a banki lekötésekkel, érdemes figyelni rá, mert érdekessé válhat, ha a piaci reálhozamok, illetve kamatok jelentősen esnének. Ez nem zárható ki, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a kötvény várhatóan 2010. január 21-ig névérték plusz felhalmozott kamat áron vásárolható. Ha azonban a 40 milliárdos meghirdetett mennyiséget hamarabb értékesítik, ez az időpont előrébb tolódhat.
Ádám Zsigmond