Tovább gyengültek pénteken a vezető tengerentúli részvényindexek, miután az amerikai politika egymásnak részben ellentmondó nyilatkozatokat tett a bankok államosítási esélyeit illetően. A DJIA és az S&P-500 több mint egy százalékkal került lejjebb, ám a Nasdaq Composite-nak tizedekkora veszteség sem jutott. Néhány bank állami tulajdonba vételére legalább egy rövid ideig szükség lehet - jelentette ki Christopher Dodd, a szenátus bankbizottságának elnöke, napi mélypontjukra juttatva a tengerentúli tőzsdemutatókat. Az ezt követő visszapattanásban az segített, hogy az Obama-kormány jelezte: a vezető bankokat szeretné továbbra is magánkézben tudni. A befektetőket nem nyugtatta meg teljesen a Fehér Ház nyilatkozata, a Citigroup például 36 százalékos zuhanást követően korrigált, 22 százalék mínuszig. Ennél kisebb, ám így is jókora visszaesést szenvedett el a General Electric, miután egy elemzés példa nélküli profitzuhanást jósolt a társaság pénzügyi üzletágának. A General Motors jegyzése 12 százalékot esett azt követően, hogy a hírek szerint a Chrysler a kormány segítségét kérheti a két cég fúziója ügyében, amit pedig a GM novemberben már egyszer elutasított.
A tengerentúli bankállamosítási félelmek a nyugat-európai börzéken is erőteljesen hatottak, a vezető részvényindexek 3-5 százalék közötti esést produkáltak. A tőzsdéken uralkodó rossz hangulathoz az is hozzájárult, hogy az euróövezeti szolgáltatások beszerzői menedzserindexe februárban váratlanul tovább esett.
A legrosszabb napot természetesen a banki papírok fogták ki, az RBS és a UBS messze 10 százalék fölött gyengült, de a Commerzbank részvénye is 8 százaléknál nagyobbat esett, és a Deutsche Bank sem úszta meg sokkal kisebb árfolyamveszteséggel. Még a Porsche-részvények árfolyama is esett, méghozzá közel 9 százalékkal, miután a Morgan Stanley alaposan leminősítette az instrumentumokat.
Ádám Viktor