Bár a kamatdöntés napján jószerével mozdulatlan maradt a forint árfolyama, ennek értékelésekor figyelemmel kell lenni arra is, hogy aznap a forint tekintetében meghatározó londoni piac zárva volt. Azt sem szabad továbbá elfelejteni, hogy abszolút mértékben papírforma szerinti volt nemcsak a döntés, de annak rövid kommentálása is. Szinte mindenki azt várta ugyanis, hogy most marad a kamat, de csak egyelőre - előbb-utóbb csökkentés követi a tartást. (A csökkentés persze általában kisebb lépésekben végrehajtott sorozatként képzelhető el az eddigi tapasztalatok alapján, tehát tulajdonképpen egy időben elnyúló folyamat kezdetének időpontját találgatják a piacon.) Ezzel teljesen egybevágóan a tartásról szóló döntés körülményeit tekintve azt tudhattuk meg, hogy szóba került a csökkentés lehetősége is. A közeljövőben tehát ezt a lépést aligha lehet elkerülni. A kamat jelenlegi szintje ugyanis brutálisan magas, a forint is erősnek nevezhető annak ellenére, hogy csütörtökön jelentősen gyengült, továbbá inflációs oldalról sem fenyegetnek pillanatnyilag nagyobb veszélyek. A forint árfolyamának vizsgálatakor persze arra is gondolni kell, hogy a kamatemelések egyértelmű megszűnése és a csökkentés valószínűségének növekedése többeket a forintpozíciók likvidálására ösztönözhet. Elvben ugyanis a csökkenő kamat a nemzeti valuta gyengülését kell, hogy eredményezze, márpedig a spekuláns észjárás ilyenkor azt mondja, jobb ezt nem bevárni, elébe kell menni az eseményeknek, azaz eladni, mielőtt csökkenne az ár - legfeljebb utána majd ismét venni.
Tekintettel arra, hogy a nemzetközi befektetők által hazánkkal egy kalap alá vett országok (más néven: feltörekvő piacok) devizái is gyengültek a múlt héten, nehezen bogozható ki, hogy a leginkább a hét másik felében érezhető forintgyengülést milyen tényezők és milyen mértékben okozták. Tovább kuszálja a képet a dollár mostanában (és a múlt héten is) tapasztalt erősödő trendje az euróhoz képest. Szakértők szerint ugyanis az erős dollár nem tesz jót a feltörekvő országok valutáinak. Lényeg, hogy az euró forintban kifejezett árfolyama a hétfői 235 alatti szintről csütörtökre 239 közelébe került. A várakozások persze vegyesek, de viharos erősödés melletti érveket nagyítóval keresve sem igen lehet találni.
Érdekes ugyanakkor, hogy az állampapírpiac mintha nem hinne igazán abban, hogy a kamatszint a közeljövőben jelentősen csökken. A hozamszintekből egyértelműen komoly kétkedés látszik. Egy kamatváltozásnak a hozamokra is hatnia kell (minél rövidebb papírról van szó, annál inkább), tehát ha a befektetők ha nem is a jövő hónapban induló, de gyors és határozott kamatvágás(ok) iránt táplálnának vérmes reményeket, a már említett spekulánslogika alapján most igen aktív vásárlókként kellene fellépniük a piacon, lenyomva a hozamokat. Ennek azonban különösebb jeleit nem tapasztalhattuk a múlt héten. Igaz, keresletben az aukciókon nem volt hiány, azonban a hozamok nem igazán csökkentek. A likviditási kincstárjegy hozama 8,6 százalék lett, a három hónapos diszkontkincstárjegyé pedig egy ponttal magasabb. Semminemű kamatcsökkenési beárazódás nem látszik tehát a rövid papíroknál. A kötvényaukción a tízéves papír 7,93 százalékos átlaghozammal talált gazdára, ami nyolc ponttal magasabb, mint az előző napi referenciahozam. A referenciahozamokat nézve bizonytalankodás látszik. Egyik nap kisebb lefelé mozgás, másik nap már nem kisebb, de nem is hatalmas felfelé haladás, összességében tehát egyértelműen hozamemelkedés - nagyjából így festett a piac. A hozamok szintje zavarba ejtő: a csütörtök délutáni állapot szerint csak a tíz- és tizenöt éves papírnál találunk a jegybanki kamat szintje alatti értékeket. Felmerülnek a kérdések: ha tényleg kamatcsökkenés várható, miért nem vonzó mondjuk egy ötéves papír a mostani kamatszintnek megfelelő hozam mellett. Netán attól tartanak a befektetők, hogy egy esetleges kamatcsökkentési sorozat után ismét emelésre lesz majd szükség? Aligha lehet csodálkozni azon, ha az elmúlt évek folyamatai alapján valaki úgy gondolja, ez nagyon is benne van a pakliban.
Ádám Zsigmond