Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elsősorban is olyan pályázatokra van szükség, amelyek valós igényeket elégítenek ki - mondta Lőrincz Krisztián, a Magyar Pályázatkészítő Iroda üzletágvezetője a Napi Gazdaság kkv-fejlesztési konferenciáján. Hiába írnak ki újabbakat a sikertelen pályázatok helyett, azok a források ugyanis nem használhatók fel a végtelenségig. Vagyis egy idő után vészesen közel lesz a határidő, amikor a fel nem használt forrásoknak helyet kell találni, különben elvész a pénz.
Közvetlenül fejlesztésre a gazdasági operatív programon (GOP) belül 342 milliárd forint juthat, ez a teljes keret kevesebb, mint fele. Eredetileg 710 milliárd forintot tett ki a teljes GOP-os keret, ez 847 milliárd forintra bővült. Jelenleg kevésbé van kihasználva a közvetlenül fejlesztésre szánt keret java része, 258 milliárd forint, amely innovációra és k+f-re fordítható.
A megfelelő pályázat kiírása mellett a szabályozásban az is gondot jelenthet, hogy a GOP-os tenderekből a mikrovállalkozások jó része egyszerűen ki van szorítva. Azok ugyanis csak akkor indulhatnak, ha a leghátrányosabb kistérségekben működnek és fejlesztenek. Ez mindössze kétszáz települést jelent, márpedig a legkisebb cégek tipikusan falvakban működnek.
A kiírókat illetően a bonyolultság és a bürokratikus működés a leginkább hátráltató. Összesen 2500-an dolgoznak negyvenféle vállalkozásfejlesztési szervezetnél, miközben a forrásoknak csak a töredékét fizették ki. Ez semmiféleképpen nem tartható fenn.
Megoldást jelenthetne, ha nem operatív programokban kellene gondolkodni, hanem projektekben. Nem várható el ugyanis egy cégtől, amelyik egy gépet szeretne fejleszteni, hogy azon gondolkodjék, hogyan számolható ez el: foglalkoztatásbővítésként vagy egyszerű gépfejlesztésként. A foglalkoztatás ugyanis TÁMOP-os, a fejlesztés viszont GOP-os pályázat. Az ideális az volna, ha a vállalkozás csak a projektjére összpontosíthatna, az pedig az állam és Brüsszel feladata lenne, hogy elszámoljanak.
A vállalkozások sem bújhatnak azonban ki a felelősség alól. Kiss András, a Debreceni Iparkamara elnöke ugyanis megjegyezte: minden vállalkozásnak rendelkeznie kellene stratégiával. Tudnia kellene minden cégnek, hogy a pályázatok szabályait be kell tartani, és nem csupán addig, amíg a fejlesztés tart. Ahhoz azonban már átfogó stratégiára van szükség, hogy a folyamat végéig be tudja tartani egy vállalkozás a szabályokat. Különösen fontos lehet a stratégiaalkotás, ha egy társaság arra kényszerül, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőként jelenjen meg. Viszonylag ritka, de nem példa nélküli, amikor egy cég a közbeszerzések során nem ajánlattevőként, hanem ajánlatkérőként jelenik meg - mondta Morvayné Vigh Katalin, a GVH vezető főtanácsadója. Erre akkor kötelezett a vállalkozás, ha építési beruházását és a hozzá kapcsolódó szolgáltatást költségvetési vagy uniós támogatásból valósítja meg. Egyelőre ezek aránya igen csekély, az ajánlatkérők mindössze négy százalékát tették ki a vállalkozások 2008-ban. Értékben ennél jobb az arány: öt százalék feletti a részesedésük.
