Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bölcskei Imre
A készülő elektronikus hírközlési törvény jelen formájában a szolgáltatásalapú versenyt ösztönzi, vagyis nem ismeri el a cégek eddigi befektetéseit. Ebből fakadóan csak rövid távú fejlesztésekre ösztönöz, aminek következtében a társaságok meglévő infrastruktúrájukat élik föl - mondta Bölcskei Imre, a Matáv szabályozási igazgatója. A törvénytervezet a mobiltelefon-társaságokat is bevonná az egyetemes szolgáltatást nyújtók körébe, s ez radikálisan csökkentheti a vezetékes szolgáltatókat igénybe vevők számát, vagyis a jogszabálytervezet felgyorsíthatja a vezetékes és a mobilcégek között egyébként is élénkülő versenyt. Mindez akkor következik be, amikor az internetpenetráció még viszonylag alacsony szinten áll; ha most valaki az előbbiek miatt lemondja vezetékes telefonját, később, amikor internet-előfizetővé akar válni, újra előfizetői szerződést kell kötnie a vezetékes szolgáltatóval, ami további kiadást jelent számára. Bölcskei szerint egyébként a versenyélénkítés szempontjából a jogszabálytervezet elsősorban az EU új keretszabályozására épít, és ennek, valamint a már elindult folyamatoknak köszönhetően áll majd be az elvárandó szintre az összekapcsolási díj, alakul ki az árprés-védelem és jöhet létre - egyéb feltételek teljesülésével, megfelelő befektetői érdeklődés esetén - a kiegyensúlyozott verseny.
Szathmári Géza
Az új törvénytervezet lényeges javulást mutat a korábbihoz képest. Új elemei reálisabb versenypiaci helyzetértékelést tükröznek - véli Szathmári Géza, a GTS-Datanet vezérigazgatója. A tervezet a szolgáltatóknak mindenképpen jobb lehetségeket kínál, ezáltal hatákonyabban segíti a valós távközlési versenyt. Van azonban még néhány fontos tényező, amely nincsen világosan szabályozva (például a fix-mobil terminus ügye), ebben egyértelműsítés szükséges.
Szathmári üdvözli az új hírközlési államigazgatási szerv (NHH-HÍF utódja) létrehozását, mert gyors döntéseivel segítheti a piac fejlődését, és támogatja jogkörének egyértelmű kiszélesítését is, mert így olyan versenypiaci problémák is asztalra kerülhetnek, amelyek eddig gazdátlanok voltak - ilyen például az árszabályozás.
Marchhart Pál
A Vodafone üdvözli, hogy a törvénytervezet 2004. május 1-jével bevezeti a mobilszámok hordozhatóságát, hozzájárulva ezzel a piaci verseny további erősödéséhez - fogalmazott Marchhart Pál, a Vodafone Magyarország távközlés-politikai igazgatója. Az előfizetők számára ezzel lehetővé válik, hogy hívószámuk megváltozása nélkül válthassanak mobilszolgáltatót. A társaság emellett pozitívan értékeli az egyetemes szolgáltatás új rendszerét, amely remélhetően megszünteti azt a súlyos anomáliát, amely a ma hatályos jogszabályok szerint egy jelentős és indokolatlan jövedelemátcsoportosítást hajt végre a piaci szereplők között.
Tompa Ferenc
A törvényi szintű szabályozás irányait és kereteit tekintve lényegében determinált az Európai Unió úgynevezett Új Szabályozási Kereteit képező Irányelvek által, amelyeket a jelenlegi tagországok többsége a közeljövőben saját jogalkotásába átültet. Tompa Ferenc, a Westel ügyvezető igazgatója nem hangsúlyozná túl a törvény szerepét a jövőbeni piac alakításában, mert a konkrét szabályozás végül is a törvény végrehajtására hivatott rendeletek megoldásaitól és a hatóság döntéseitől függően alakul. Az ördög a részletekben bújik meg. Fontos ezért, hogy a rendeleti jogalkotás ne késlekedjen - ellenkező esetben a piac szereplői megint "beszorulnak" -, ugyanis elvárható, hogy a jogszabály ne a gyakorlatban objektíve teljesíthetetlen határidőket írjon elő, hanem legyen figyelemmel a szolgáltatók szakmai véleményére. A megalapozott szabályozás másik kritériuma a helyes célkitűzés, mert az infokommunikációs szektor dinamikusan változó piaci viszonyai és jelentős befektetéseket igénylő innovációi közepette csakis befektetőbarát szabályozási politika garantálhatja az életképes, hosszabb távon fenntartható versenykörülményeket, amelyek végső fokon a fogyasztó számára fontosak. Tompa szerint a törvény első változatban véleményezett tervezete nem tartalmaz elégséges garanciákat arra nézve, hogy ne alakulhasson ki egyfajta szabályozói "túlhatalom", ezért célszerű lenne annak alapelvi szintű rögzítése, hogy - az uniós irányelvekkel összhangban - a piaci folyamatokba és a szolgáltatók működésébe való hatósági beavatkozás csak akkor jogos, ha alapos elemzés eredményeként olyan piaci problémára derül fény, amely versenyjogi eszközökkel nem orvosolható. A beavatkozás ez esetben is arányos és indokolt kell legyen, így például a költségorientációra irányuló árszabályozás csak mint legvégső eszköz jöhet számításba. Magyarország az uniós csatlakozás kapcsán az infokommunikációs szektor szabályozása terén sok szempontból új útra tér: nagyon fontos lenne ennek során kellő mértéktartást tanúsítani, mert az érzékeny piaci viszonyokba való beavatkozás rosszul is elsülhet.
Drozdy Győző
Az elektronikus hírközlési törvény tervezete jelentős lépés az EU-jogharmonizáció irányába, világosan kiderül belőle, hogy alkotói alaposan áttanulmányozták az uniós joganyagot - fogalmazott Drozdy Győző, a Pannon GSM vezérigazgató-helyettese. A törvénytervezet ugyanakkor hiányosságoktól sem mentes. Olyan fontos kérdéseket, mint a piac elemzésének vagy a piac meghatározásának szabályai, túl egyszerűen intéz el, miközben az uniónak erre vonatkozóan kifinomultabb a szabályrendszere. A törvényjavaslat hiányosságai között említette még Drozdy, hogy Brüsszel ellenkező irányelvei ellenére az azonosítógazdálkodás módja nem változott az előző törvényhez képest. Pozitív, hogy jelentős elmozdulás tapasztalható a jogszabálytervezetben az egyetemes szolgáltatás terén. Csiszolás szükséges egyebek között az elévülési időkről és az előfizetői-szolgáltatói viszonyról szóló részeknél. Drozdy összességében úgy látja, hogy a jogszabálytervezet jó kiindulási pontnak tekinthető egy sikeres törvény megalkotásához, ám ahhoz, hogy valóban jó törvény szülessen, szükséges azoknak a szolgáltatói véleményeknek a felhasználása, amelyeket az érintettek eljuttattak a minisztériumhoz.
Sülle Gabriella
A tervezet javítható, ezért számos lényeges, megindokolt szövegjavaslatot adtunk a végrehajthatóság előmozdítására - fogalmazott Bárányné Sülle Gabriella, a Pantel Rt. stratégiai és üzletpolitikai tanácsadója. Különösen sok módosítást javaslunk a versenykorlátozó hatású tételes felsorolások helyett, amelyek az európai jogszabályok liberalizációs rendelkezései körében kerültek a tervezetbe. Ha nem módosulna a tervezet, akkor például az internetbehívó szolgáltatásokra vagy a szolgáltatóválasztásra és a számhordozhatóságra vonatkozó, ígéretesnek látszó szabályok sem lennének végrehajthatók és kikövetelhetők, mert a kötelezettségek tartalma bizonytalan, ráadásul a kötelező szolgáltatások árainak a szabályozása nem átlátható és nem is mentes az ellentmondástól. Mindezek következményeként nem lennének kiszámíthatóak e rendelkezések piaci hatásai sem, megakadályozva ezzel az üzleti tervezést. Ehhez a bizonytalansághoz járul a héttagú Hírközlési Tanácsnak a tervezet szerint adandó hatáskör, amely által ez a szervezet nem csak egyedi esetre, konkrét tényállásra vonatkozóan hozna határozatot. A piacmeghatározásra vonatkozó határozata például minden szolgáltatóra kötelező és általános jellegű lenne, s ezáltal a hatása az iparág egészére, minden előfizetőre is kihatna. A feladathoz képest aránytalanul kevésnek tartjuk azt a nyolc munkanapot, ami a szolgáltatóknak a jogszabálycsomag véleményezésére rendelkezésre állt, mert ez a helyzet lényegében megakadályozta a szolgáltatók együttműködését az egyetemes szolgáltatás tartalmának közös értelmezésében. Még az is lehetséges, hogy az egyetemes szolgáltatás szabályozása az előfizetőknek előnyös lesz, anélkül, hogy egyoldalú terheket eredményezne a szolgáltatóknak.
Fürjes Balázs
A Vivendi Telecom Hungary stratégiai és szabályozási igazgatója, Fürjes Balázs üdvözli az uniós elvárásoknak megfelelni kívánó új törvény megszületését. Az igazgató a jogszabálytervezetet jó tárgyalási alapnak tekinti, ám azt az időt, amit a javaslat véleményezésére a szolgáltatók részére biztosított a tárca, szűkösnek tartja. Az igazgató reméli, hogy az érdekelteknek még lehetőségük nyílik az egyeztetésre.
Fürjes elmondta, hogy amíg a hatályos törvény úgynevezett anyagi jogi fejezete erős, s az eljárásjogi rész pedig gyengébb, most fordított a helyzet. Fürjes példaként említette a törvénytervezetnek azt a keretjellegét, amelynek alapján a piaci magatartásokba történő utólagos beavatkozási jelleggel a szabályozó hatóságra bízza a releváns piac vizsgálatát, illetve a jelentős piaci erővel rendelkezők meghatározását. Az igazgató szerint a törvénytervezet mindkét részének egyformán erősnek kellene lennie ahhoz, hogy a szolgáltatók működése kiszámítható, tervezhető, a hatóság működése pedig átlátható és ellenőrizhető legyen.
Fürjes megjegyezte, hogy a piaci hatástanulmányok minden bizonnyal jelentős jövedelemátcsoportosítást mutatnának ki az új törvény következtében, amelynek egyértelmű vesztesei a helyi koncessziós társaságok. A törvénytervezet például az egyik oldalon elvesz tőlük azzal, hogy a mobiltelefon-társaságokat is beengedi az egyetemes szolgáltatói piacra, másik oldalon ugyanakkor korlátozza a fejlődési lehetőségüket az internetszolgáltatás túlszabályozásával.
Az igazgató azt is kifogásolja, hogy - figyelemmel a törvény várhatóan év végi kihirdetésére és január 1-jei hatálybalépésére - rövid idő áll majd a szolgáltatók rendelkezésére az átálláshoz, ami zavarólag hathat a piac működésére is.
Fürjes bízik abban, hogy minden résztvevő egy jól működő piacot szeretne, és közös munkával ezt el is érik.
