Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előző évekkel szemben most várhatóan egy hónappal korábbra csúszik az szja egy százalékának felajánlására buzdító kampányok időszaka, a civil szervezetek ugyanis eddig az szja-bevallási határidőt megelőző 2–4 hétre összpontosítottak; az adómegállapítási módok körének kibővülése és a határidők változása most más helyzetet teremt. Az adózóknak ugyanis részben február 15-éig, április 25-éig és május 20-áig kell nyilatkozniuk az 1 százalékról. Gerencsér Balázs, a NIOK alapítvány munkatársa szerint a kampányba fogó szervezetek egy része a február 15-ét megelőző hetekre időzíti majd a kommunikációt, mivel egy több hónapra elnyújtott kampányt az szja-ból legtöbbet „profitálók” sem engedhetnek meg maguknak.
Hagyományos tömegkommunikációs kampányt csupán pár száz civil szervezetnek érdemes indítania, az egy százalékokból ugyanis hozzávetőlegesen 200 szervezet számíthat 5 millió forintot meghaladó bevételre – mondja Gerencsér. Egy országos kampány költsége ezzel szemben elérheti akár a 10 millió forintot is, amit viszont csupán 5-6 szervezet engedhet meg magának, ezek jellemzően a gyermekegészségügy és az állatvédelem területén tevékenykednek. A szakértő szerint jobbára csak ezeken a területeken lehet az embereket meggyőzni arról, hogy számukra ismeretlen szervezeteknek adakozzanak. Az adózók felajánlással élő 35 százalékának fele ugyanis következetesen általa jól ismert, helyi szervezetet támogat.
A jól felépített kommunikációs kampányok így olykor lehetőséget adhatnak arra, hogy viszonylag ismeretlen szervezetek is gyors sikereket érjenek el – mondja az elmúlt évek tapasztalatára hivatkozva Gerencsér. A hirdetéseknek köszönhetően akár 100 millió forintos bevételre is szert tevő szervezetek között több olyan is van viszont, amelyik még nem bizonyította, hogy hatékonyan tudja felhasználni az adóforintokat. Ez is azt mutatja, hogy nagyon sok múlik a tömegkommunikációs jelenléten: hiába szolgál össztársadalmi szempontból támogatandó ügyet egy szervezet, ha az emberek egy másikkal találkoznak például az utcai plakátokon, akkor azt részesítik előnyben. A médiavásárlás olykor szintén visszás körülmények között történik. Magyarországon ugyanis nincs külön szabályozva a társadalmi célú reklámok médiában való megjelenése, így csak a médiatulajdonoson múlik, hogy azokat milyen kedvezménnyel jelenteti meg, ha egyáltalán – jegyzi meg Gerencsér.
A civil szervezetek egy részének mindenesetre idén kissé könnyíti a helyzetét Nemzeti Civil Alapprogram keretében indított pályázati rendszer. A tematikus vagy regionális együttműködést, illetve az egyéni kampányokat támogató pályázatokon közel 200 millió forintot osztanak szét, a pályázás határideje egyes esetekben csak január végén jár le. Gerencsér kiemelte, hogy a pályázati rendszer létrehozásának jelentős szerepe lehet a felajánlással élők számának növelésében, ugyanis évek óta nem bővül az egyszázalékos lehetőséggel élők köre. A NIOK munkatársa szerint ennek egyik fő oka az, hogy az emberek nem tudják, mely szervezeteknek lehet felajánlani, és hogy honnan lehet megtudni ezek adószámát. Az alapítvány a zöldszámán (06 80 200 074) és a www.nonprofit.hu oldalon segít a tájékozódásban.
