Mind stílusában, mind tematikájában meglehetősen színes képet mutat a magyar médiapiacról az idei Internet Hungary és Média Hungary konferenciák előadásaira épülő tanulmánykötet, amely januárban kerül a könyvesboltok polcaira. A Csermely Ákos szerkesztésében készült, „Konvergencián innen és túl – Digitális jövőképek” című szakkönyv huszonnégy szerző tollából csaknem ötven tanulmányt, illetve előadásanyagot közöl. A szerkesztői szándék szerint a kötet a média, a technológia és a reklámipar konvergenciáját, sajátos kapcsolatrendszerét járja körül, amelyben az egyes szereplők egymás kegyét keresik a fogyasztó megnyerése érdekében, emellett a szerzők számos alternatívát említenek a hosszú távon jelentkező fogyasztói reakciókra vonatkozóan.
A felmerülő szempontok sokféleségén túl nagy értéke a tanulmánykötetnek, hogy megvilágítja az egyes tendenciákkal kapcsolatban megfogalmazódó ellentétes nézőpontokat. Ian Pearson „Szép, új virtuális világ – amikor a valóság csak egy, a válaszhatók közül” című futurisztikai elmélkedésében így megjelennek a fejlesztő mérnök elképzelései a tíz-tizenöt év múlva elérhető technológiákról – például az MP3 file-okat lejátszani képes kebelimplantátumról –, amelyekkel kapcsolatban csak egy probléma merül fel: el kell fogadtatni az emberi agynál intelligensebb technológiát és az általa nyújtott alternatív valóságsíkokat az emberekkel. Emellett, illetve ezzel szemben több hazai szerző a magyar média- és it-piac elemzése során a mozi és a hagyományos televízió fennmaradása mellett foglal állást. Az olvasó képet kaphat egyben a földi terjesztésű digitális televíziózással kapcsolatos kormányzati teendőkről és piaci hatásokról egyaránt. Számos tanulmány elemzi továbbá a magyar és a globális médiapiac társadalmi összefüggéseit, így többek között szóba kerülnek a demokrácia fejlődésének, a média és a biztonság kapcsolatának, a közszolgálatiság digitális világban adódó lehetőségeinek kérdései csakúgy, mint az információs társadalom építésének lépései.
