Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre több szakmai rendezvény és szakkiadvány foglalkozik kiemelten a márkázással, a márkához kapcsolható értékekkel és érzelmekkel, a nívós szakmai rendezvényeknek már-már elmaradhatatlan tartozékai azok a nemzetközi szaktekintélyek által tartott, rendkívül élvezetes előadások, amelyek a márkázás jelentőségét hivatottak érzékeltetni. Az azonban merőben újszerű megközelítés, amit Kevin Rogers hozott magával Magyarországra és mutat be a közeljövőben a könyvkereskedések polcaira kerülő „Lovemarks: a jövő a márkák után” című könyvében.
Rogers azzal kezdi okfejtését, hogy a ma ismert és általánosan alkalmazott marketingmodell halott, a márkáknak végük. A termékeket ugyanis objektív szempontok szerint – a szerző szerint a megbízható, minőségi jelzés is ide tartozik – ma már szinte lehetetlen érdemben megkülönböztetni, így a márkázás hagyományos megközelítése nem alkalmazható kellő hatékonysággal. A szakember ráadásul örül is ennek – mint azt a könyvbemutató alkalmával tartott előadásán kifejtette –, ugyanis a piaci siker kulcsa a jövőben a márka helyett az úgynevezett lovemark, vagyis a szeretet-márka lehet. A kérdés az, hogy hogyan alakítható ki a márkakommunikáción keresztül az a fogyasztói lojalitás, ami a márka, illetve a termék objektív szempontok szerinti kedveltségén túl a fogyasztót a márkához köti. Rogers szerint a cél az ellenállhatatlan márka kialakítása, amelynek egyik ismérve, hogy nem a termékhez, hanem a fogyasztóhoz tartozik.
A lovemark elmélet a márkaépítés három alapvető elemét sorolja fel. A márkának titokzatosnak, ezáltal izgalmasnak kell lennie. A kommunikáción keresztül a fogyasztó minden érzékét meg kell mozgatnia, vagyis a szeretet-márkához képek, illatok, hangok, ízek és tapintás is kapcsolható. Végül nagy hangsúlyt kell fektetni a fogyasztó és márkája közti intimitás kialakítására. A kommunikáció fő eszköze pedig a fogyasztó érzelmi és gyakorlati bevonása a képernyőkön (televízió, mobiltelefon) keresztül, valamint az üzletekben. „Szerethető világot kell teremteni a szeretet-márkákon keresztül” – vallja Rogers, mert önmagában véve a kapitalizmus nem az, persze később hozzáteszi, hogy az általa ajánlott modell elsősorban a profitráták fokozása érdekében használható.
