Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt kilenc hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy a reklámok hatékonyságával kapcsolatos kutatási eredmények segíthetnek feltámasztani egy elfeledett médiumot, a rádióadókat. Az elmúlt években négy százalék közelébe süllyedt a rádiók reklámpiaci részesedése a kilencvenes évek hét-nyolc százalékos arányát követően. Az idei első félév adatai azonban már emelkedésről, öt százalék eléréséről árulkodnak, ami a szakemberek szerint elsősorban a reklámok hatékonyságával kapcsolatos kutatási tevékenység beindításának köszönhető. A tavaly nyáron publikált, „Igen! Rádió” című Szonda Ipsos-felmérés arra hívta fel a figyelmet, hogy a televíziós tarifák negyedéért megközelítőleg azonos visszaidézési arányszám érhető el ezzel a médiummal, következésképpen a rádióhirdetések hozzávetőlegesen háromszor olyan hatékonyak, mint a televízióreklámok. A tanulmány többek között azzal érvel, hogy a rádióhirdetéseket jóval kevesebben értékelik zavaró tényezőként, mint a tévéreklámokat, ugyanakkor a láthatóság hiánya sem rontja jelentősen a hatékonyságot (a megkérdezettek közel harmada idézte fel a reklám egyik vizuális kulcselemét a rádióhirdetés hallgatása nyomán).
A helyi rádiókra is kiterjedő legfrissebb hallgatottsági adatok szerint mind a két országos adó, mind a helyi csatornák kumulált hallgatottsága meghaladja a 40 százalékos szintet a lakosság arányában. A Szonda és a GFK analízisében vizsgált 23 városból 14-ben a helyi rádiók bizonyultak a leghallgatottabbnak, megelőzve az országos csatornákat – hangsúlyozta Ugodi Tibor, a Radio Media Service Kft. (RMS) ügyvezető igazgatója. A reklámköltésekből való részesedésben mindez egyelőre alig mutatkozik: bár a helyi rádiók piacáról eddig nem születtek megbízható felmérések, az tudható, hogy a nagy hirdetőcégek médiabüdzséjének néhány százaléka jut a helyi csatornáknak – vélekedik Ugodi. Ezek a központi elosztású pénzek azonban csak a kisebbik részét teszik ki a helyi rádiók jövedelmének, a szakértő becslése szerint reklámbevételük 70 százaléka helyi hirdetőktől származik, amit ugyanakkor szinte lehetetlen mérni.
A rádiós reklámköltések zöme még mindig az országos adókhoz vándorol – már csak a hirdetési tarifákban jelentkező többszörös eltérés miatt is –, jelenleg csupán az országos kereskedelmi vagy fiókhálózattal rendelkező társaságoknál (például bankok, autókereskedők) vált többé-kevésbé megszokottá a helyi rádióadók használata. Úgynevezett egységes kreatívval futó országos kampányokban egyelőre elvétve alkalmazzák a helyi reklámozást – jegyzi meg Ugodi. A szakértő azonban hozzáteszi, hogy az országos rádiók kiváltására nem alkalmasak a helyi csatornák, mivel ezzel irreálisan magas lenne a médiaköltség. Egy olyan kampányban azonban, ahová a megyeszékhelyeken lévő legjobban hallgatott rádiókat válogatnák be, az egy kontaktusra jutó költség alacsonyabb lenne az országos adókénál.
A listaáras tarifák szerint az országos adók akár háromszor, négyszer akkora áron dolgoznak, mint a helyi rádiók. A tételeket azonban jelentősen befolyásolják a 20–60 százalékot elérő kedvezmények és a barterek – mondta Rudas Gábor, a Klubrádió Kft. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a helyi rádiók sikerét a lokálpatriotizmus garantálhatja, mivel a hallgatók körében erősebb érzelmi kötődés alakul ki a helyi híreket szolgáltató csatornák irányában. Ebből a szempontból a nem fővárosi adók egyszerűbb helyzetben vannak, és jobb hallgatottságot érhetnek el, mint a budapesti rádiók. A fővárosban a lakosság arányában mért 6–8 százalékos hallgatottság nagyon jónak számít. Az, hogy zenés vagy szöveges rádióról van-e szó, szinte mindegy, bár Magyarországon – szemben Nyugat-Európával – egyelőre a zenés csatornákat favorizálják – jegyzi meg a szakértő. A szöveges rádiókat ugyanakkor leginkább a műsor miatt hallgatják, kevésbé jellemző a háttérrádiózás. A hirdetések nagyobb találati aránya – véli a Rudas – némileg ellensúlyozhatja a hallgatottságban megmutatkozó hátrányt.
