Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jótékony célú vagy a kultúrát támogató adományozás a XIX. századi Egyesült Államokból származik, amikor az állampolgárok az örökösödési adó elől a milliárdosok nevével fémjelzett alapítványok számláira menekítették pénzüket. Az adományozás útján megvalósított adóoptimalizációval később is jellemzően a magánszemélyek próbálkoztak, míg Európában a nonprofit szektor inkább a gazdasági társaságoktól remélhet pótlólagos forrásokat – áll a Summa Artium (SA) gondozásában napvilágot látott Jelentés a kultúra magántámogatásáról című kiadványban.
A szervezet 2005-ben adja ki a kultúra magyarországi támogatását bemutató részletes felmérését. A most megjelent kötetben a téma szakértői mutatnak be egy-egy, az ügy mellett elkötelezett magyarországi nagyvállalatot; de az olvasó megismerheti belőle a kultúrafinanszírozás magyarországi intézményrendszerét és hátterét is.
Nyugat-Európában az üzleti szektor a GDP 0,01-0,02 százalékának megfelelő összeggel járul hozzá a kulturális események létrejöttéhez. Egy 2000-es magyarországi statisztika szerint a mintegy ötezer kulturális célú egyesület, alapítvány és nonprofit szervezet összesen 61,3 milliárd forintos büdzséjéhez a vállalatok 3,7 milliárd, magánszemélyek 1,1 milliárd forinttal járultak hozzá. Egy másik, a nonprofit szervezetek vállalati támogatását számba vevő felmérés szerint 2003-ban a magyar cégek kétharmada adományozott, 15 százalékuk a kultúrát is segítette. A legnagyobb arányban a kisebb településeken, községekben működő cégek, valamint a magyar tulajdonú társaságok vallották magukat tényleges vagy potenciális adományozónak.
