Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A cégek szerint a válság hatásait fokozta, hogy a bankok nem biztosítottak megfelelő finanszírozást. A bankok szerint viszont azok a vállalatok megfelelő forráshoz juthattak, amelyek maguk is mindent megtettek a kedvezőtlen gazdasági környezet hatásainak kiküszöbölése érdekében. Nem utolsósorban pedig - mint Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója fogalmazott - folyamatos és őszinte volt az információcsere az ügyfél és a bank között. Lovas szerint a sikeres vállalatok legtöbb esetben a cég fő profiljához szorosan nem tartozó tevékenységeket kiszervezték és csökkentették a munkaerő-állományukat. Professzionális vevőmonitoringot alkalmaztak, folyamatosan nyomon követték a kinnlevőségeiket és mindent megtettek a sikeres behajtás érdekében. Egyes ágazatokban (például élelmiszeripar) stratégiai szövetségeket is kötöttek a vállalatok.
A válság elmúlt egy évében a CIB szakértői szerint jellemzően azok a vállalkozások tudtak talpon maradni (esetenként megerősödni), amelyek beruházásaikat körültekintően és jól megalapozott piaci igényekre reagálva, nem túlzott hitelterheket vállalva valósították meg. Mint hozzátették: adósságaikat még csökkenő árbevétel mellett is biztonsággal tudták fizetni azok a cégek, amelyek a kölcsönt nem spekulációs célra fordították. A banknál úgy látják, hogy a legtöbb pénzügyi problémával szembesülő kis- és középvállalkozás (kkv) jelentős szervezeti átalakítást hajtott végre, ami adott esetben a beszállítók felé sikeresen érvényesített költségcsökkentéssel együtt költséghatékonyabb működést eredményezett. A legtöbb, hosszú távon gondolkodó cégvezető, illetve tulajdonos hangsúlyt fektetett arra, hogy a cég fejlődésében és biztonságos működésében kulcsszerepet játszó, megbízható munkavállalóikat ne bocsássák el, mert bíznak abban, hogy a válság 2010 második felére vagy 2011-re véget ér. A túlélés receptjeként említették, hogy a cégek - amennyiben arra lehetőségük volt - diverzifikált vevőkört építettek ki, ami egy-két megrendelő kiesése esetén is stabil működést és bevételt biztosít. Sokuk tudatosan elkerülte az ismeretlen fizetési képességű, illetve hajlandóságú új vevőkben rejlő kockázatot, akkor is, ha ez az árbevétel stagnálását, csökkenését vonta maga után.
A krízis ugyanakkor - a Budapest Bank (BB) tapasztalata szerint - több esetben előrehozott fejlesztésekre, innovációkra is rábírta a cégeket. A kiesett megrendeléseket sokan új termékek és kiegészítő szolgáltatások bevezetésével igyekeztek kompenzálni, kiterjesztették hirdetési körzetüket a határon túlra vagy saját telephelybe, raktárba ruháztak be (kihasználva az építő- és építőanyag-iparban kialakult alacsony árakat). Sok "túlélő" vállalkozás a helyi keresletcsökkenés miatt kiesett megrendeléseket proaktívan pótolta a meglévő megrendelőktől származó, új termékre vagy új üzleti relációkra (export) vonatkozó addicionális megrendelésekkel. A nehéz körülmények a piac összes szereplőjét rugalmasságra kényszerítették: a kkv-k megállapodtak beszállítóikkal a rugalmasabb fizetési feltételekben, ugyankor a vevőikkel szemben is hajlottak a hosszabb fizetési határidők, speciális árak kidolgozására.
A cégek gazdálkodásában a Raiffeisen tapasztalatai szerint is a költségtakarékosság, valamint a vevői-szállítói fizetési kockázatok kezelése került előtérbe. A cégek igyekeztek közben pénzügyi helyzetüket racionalizálni kevesebb hitellel, a tartalékok felhasználásával. Mint hangsúlyozták: meglévő ügyfelei fizetőképességének megtartása érdekében a Raiffeisen a piacon elsők között dolgozott ki standard hitelátalakítási konstrukciókat. Ennek keretében lehetőséget biztosítottak futamidőhosszabbításra, díjmentes hitelátváltásra, a törlesztés napjának díjmentes módosítására az ügyfél bevételeihez igazítottan.
