Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy nappal a jegybank pénzintézeti hitelezési vezetők körében végzett felmérésének ismertetését követően tette közzé rendkívüli adatszolgáltatás keretében a hátralékos hitelekről és az adóssegítő intézkedésekről gyűjtött adatait. Az átstrukturálás terén a két szervezet adatai mintha kiegészítenék egymást, az értékelések között viszont mintha némi ellentmondás látszana. A felügyelet ugyanis megállapítja: az átütemezés a késedelmességgel ellentétben az átlagosnál nagyobb méretű hitelek esetében vált jellemzővé. Az MNB felmérése azonban azt mutatja, hogy a legnagyobb mértékű átstrukturálási arány a gépjármű-finanszírozási hiteleknél következett be, ahol a válaszadók 55 százaléka jelzett 5-10 százalék közötti, míg piaci részesedés alapján 15 százaléka 20 százalék feletti átstrukturált állományt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek szegmensében a bankok (piaci részesedés alapján) egyharmada az 5-10 százalékos sávban, míg további 10 százalék a 10-20 százalékos sávban módosított az adós terheit csökkentendő. Relatíve a legkisebb állományon belüli átstrukturálás a lakáscélú hiteleknél történt.
Az MNB meglehetősen sikeresnek minősítette a bankok adóssegítő programjait, hiszen a háztartási hitelállomány átlagosan 2-5 százalékát strukturálták át, amivel 80-90 százalékos arányban sikerült az újbóli fizetési késedelembe esést elkerülni (Napi, 2010. február 11.). Az MNB-nek adott válaszok alapján a bankok háztartási hitelállományuk átlagosan 2-5 százalékát strukturálták át. A PSZÁF által gyűjtött számok ezzel egybecsengenek, a lakossági üzletágban az átütemezett hitelszerződések darabszám szerinti aránya 2009 végén a teljes szerződésszám 1,04 százaléka volt, az érintett állománynál pedig ez az arány 2,8 százalék. Nem elhanyagolható, hogy a PSZÁF számaiból az tűnik ki, hogy ilyen segítségre a bajba jutott adósoknak csak egy része számíthat. A jövő pedig még kevésbé biztató. A lakáscélú hiteleknél az MNB-nek adott válaszok alapján a bankok jelentős hányada számít a kereslet visszaesésére - stagnáló átstrukturálási hajlandóság mellett. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a keresletben és a banki hajlandóságban a piaci szereplők jelentős része vár csökkenést az átstrukturálásban az előző félévhez viszonyítva. Csupán a gépjármű-finanszírozásban várnak a bankok, illetve lízingcégek az előző félévhez viszonyítva szélesebb körben a keresletben és az átstrukturálási hajlandóságban is növekedést.
Az adósok pedig alighanem az idén is alaposan rászorulhatnak a segítségre. Mint a PSZÁF összefoglalójában megállapítja, tavaly a fennálló késedelmek átlagos súlyossága érdemi mértékben fokozódott. A trend pedig legalábbis ellentmondásos. A fizetési késedelemmel érintett hitelszerződések tartozásállományának az összes hiteltartozáson belüli aránya 2009 első felében 9,7 százalékról 14,1 százalékra nőtt, majd a harmadik negyedévben 13,8 százalékra csökkent, az évet viszont 14,5 százalékon zárta. Ugyanebben az időszakban a háztartásokkal szemben fennálló késedelmes állomány aránya 13,8 százalékról előbb hat hónap alatt 21,3 százalékra nőtt, a következő három hónapban enyhén, 20,9 százalékra csökkent, december végére pedig 21,8 százalékos szintre emelkedett. Hasonló tendencia érvényesült a kis- és középvállalati körrel és az egyéb banki ügyfelekkel szemben fennálló hitelállományok tekintetében is. A hátralékosokkal szemben ráadásul egyre fogy a banki türelem, amit a 2009-es utolsó negyedévben a behajtási gyakorlat változása is jól mutat (Napi, 2010. február 12.).
