Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank annyira fontos jelenségnek tartja a hazai készpénzhasználat megugrását, hogy egy konferencia keretében járták körül a lehetséges okokat és következményeket (Napi, 2010. január 27.). Érdekes módon a bankok saját gyakorlatuk alapján nem egészen így látják a helyzetet. A Budapest Banknál (BB) elmondták: egész Kelet-Közép-Európa tekintetében tendencia a készpénzforgalom növekedése, ugyanakkor nálunk jelentős változás nem észlelhető ezen a téren. Több banki szakértő (itthon és külföldön is) pedig kifejezetten a készpénz visszaszorulásáról beszél, nem kevéssé annak a következményeként, hogy ma már a rejtett gazdaságban is a korábbinál jóval fejlettebb módszereket használnak.
A BB-nél úgy látják, hogy a vállalkozások esetében - az alkotmánybírósági döntést követően - a készpénzforgalmat korlátozó jogszabályok közül csak a pénzmosás elleni törvény gyakorolt némi hatást az ügyfelek készpénzforgalmára, azonban ez is csak átrendeződésnek tekinthető a pénztári forgalomról az atm-használatra. A jogi szabályozásnál jelentősebb hatása van a gazdasági változásoknak és az ezekből eredeztethető fizetési bizalomnak. A válságjelenségek hatására ismét tapasztalható, hogy a közvetlen készpénzfizetés lett az egyik legmegbízhatóbb fizetési mód. Vállalkozások esetében a szolgáltatások csoportos beszedéssel történő fizetése tekintetében enyhe növekedést tapasztal a BB, de ezek jellemzően közüzemi díjfizetések, így a közvetlen készpénzforgalomra nem gyakorolnak számottevő hatást.
A hazai hitelintézetek visszafogottsága a témával kapcsolatban érthető, hiszen a bankoknak is érdekük (lenne), hogy az ügyleteket a szabályozók minél nagyobb számban és mélységben hozzájuk tereljék. Az ilyen kezdeményezések azonban rendre politikai támadások kereszttüzébe is kerültek.
