Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalatok és a magánszemélyek hitelállományát egyetlen hónap alatt több mint 300 milliárd forinttal apasztotta a forint erősödése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett áprilisi időszaknál pedig jelenleg a svájci frank és az euró is körülbelül öt százalékkal kerül kevesebbe, tehát a következő közzététel is hasonlóan alakulhat. Ennek következtében pedig a háztartások betétállománya ismét visszaszerezte elsőbbségét a hitelekkel szemben. Ebben az is szerepet játszott, hogy áprilisban a magánszemélyeknek nagyobb kedvük volt takarékoskodni: a háztartások által a monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betéteknek az előző hó végi értékhez viszonyított növekménye közel hatvanmilliárd forint volt. Valamennyi lejárati típus összevont állománya nőtt a márciusihoz képest.
Az utóbbi években példátlan jelenséget is sikerült produkálniuk az árfolyamok változásának: a háztartások hitelállományán belül a devizakölcsönök részaránya kismértékben (59,3 százalékról 59,1-re) csökkent. A lakáscélú hitelek összes hitelen belüli részaránya tulajdonképpen stagnált (52,1 százalékról 52,2-re nőtt), miközben az állomány 37,8 milliárd forinttal csökkent. A lakáscélú hitelek között is a teljes állományon belül ugyanilyen mértékben mérséklődött a devizahitelek aránya. A fogyasztási célú hitelek súlya a háztartásoknak nyújtott összes hitelen belül 42,4 százalékra, az állomány pedig 49,2 milliárd forinttal, 2695,8 milliárd forintra apadt. A devizahitelek részaránya csak a fogyasztási hiteleken belül emelkedett.
A deviza részesedése a céghiteleknél a háztartási szektorban tapasztaltnál erőteljesebben esett. A devizahitelek részaránya az éven belüli hiteleknél 35,6 százalékról 32,5-re, a hosszú, de legfeljebb 5 éves lejáratú hiteleknél 57,9-ről 56-ra, az öt évnél hosszabb lejáratú hiteleknél pedig 72,4-ről 70,8-ra csökkent. A teljes devizahitel-állomány 219,1 milliárd forinttal a március végi állomány alatt maradva, 4003,5 milliárd forint lett.
