Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A mintegy fél éve tartó piaci bizonytalanság ismét lefújta a port egy évezredes dogmáról: vészterhes időkben az arany a legjobb befektetés. Egyre többen ismerték és ismerik fel a nyersanyagpiaci termékekkel kibővített portfóliók előnyeit, számottevő keresletet generálva az aranyló kalászok és a fekete arany piacán is. Ennek köszönhetően mára nemcsak a klasszikus kincsképző nemesfémek, hanem az ipari fémek, az energiahordozók és a mezőgazdasági termények tőzsdei kurzusa is jelentősen emelkedett.
- Tartós lehet a részben nyilvánvalóan éppen a befektetők figyelmének köszönhető áremelkedés?
- A szektorba áramló friss portfóliótőke dinamikus árfelhajtó hatása is érzékelhető, de a fundamentális okok is nagyon lényegesek. A nyersanyagok zömének árában az elmúlt időszakban tapasztalható kiemelkedő növekedés fundamentális alapjai továbbra sem kérdőjeleződnek meg: a termőterületek tovább csökkennek, a világ népességének és az elmaradott térségben élőknek az életszínvonala (fogyasztása) emelkedik, az energiaéhség nem enyhül, az emelkedő energiaárak továbbra is begyűrűznek a termelési költségekbe, a bérinfláció beépül a nyersanyagárakba. Csak néhány kézenfekvő ok a számtalan közül, amiért a nyersanyagok a 21. század egyik ígéretes befektetési célterületének tekinthetők.
- Nyilvánvalóan a hazai befektetők is szeretnék ezt a szárnyalást kihasználni. Hogyan tehetik ezt meg?
- A hazai befektetők általában nem ismerik az árupiaci befektetések technikai lebonyolításának fogásait. A többség ráadásul kezdetben - mintegy próbaként - csak kisebb összeggel szállna be, ami viszont tetemes tranzakciós költséget jelenthet. Főleg akkor, ha a kockázat kívánatos megosztása érdekében több termék vásárlásáról van szó. A CIB Alapkezelő erre a problémára - nyugodtan mondhatom: a hazai piacon egyedülálló módon - egy olyan befektetési alapot kínál, a CIB Nyersanyag Alapok Alapját, amelynek alacsony forgalmazási költsége, valamint egyforintos névértéke költséghatékony hozzáférést biztosít a nyersanyagpiachoz. Az alap portfóliójának gerincét az olaj, az arany, az alumínium, a kukorica és a búza jelenti. Lefedi tehát az árupiaci befektetések valamennyi szektorát: a nemesfémeket, az ipari fémeket, az energiahordozókat és a mezőgazdasági terményeket.
- Nem drága még így is ez a megoldás?
- Az alap - a belső költséghatékonyság növelése érdekében - maga is külföldi befektetési alapok befektetési jegyeit vásárolja meg a közvetlen, határidős nyersanyag-pozíciók felvétele helyett. Ezáltal nagymértékben csökkenti a rá háruló tranzakciós költségeket.
- Miképpen viszonyul egymáshoz ennek a konstrukciónak az esetében a kockázat és a hozam?
- Az alap teljesítményingadozása jól tükrözi az árupiaci befektetéseknek az átlagosnál jóval magasabb kockázati szintjét. Ugyanakkor az indulásától 2008. április 30-áig számított, évesített 13,49 százalékos hozama vagy a 2007-es naptári év során elért 24,85 százalékos teljesítménye szemléletesen példázza, hogy egy kellően hosszú befektetési időtáv és a gyenge teljesítménnyel sújtott időszakok higgadt átvészelése meghozza gyümölcsét.
Arra, hogy egy szerencsésen megválasztott időpont mennyit jelenthet, kitűnő példa lehet a 2008. április 30-át megelőző 12 hónapos időszak, amelynek folyamán ez a termék 45,6 százalékos hozamot produkált. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ez a nagyszerű teljesítmény nem tekinthető általános érvényű és biztos hozamígéretnek a jövőre nézve. Egy kiegyensúlyozott befektetési portfólióban megítélésünk szerint 5-15 százalék közötti arányt célszerű hosszú távon árupiaci befektetésekben tartani.
