Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt időszakban igen színessé vált a bankok, biztosítók befektetési kínálata. Az ügyfelek a különböző alapokon keresztül egyre különlegesebb területek hozamából részesedhetnek. A CIB Alapkezelő a nyersanyagpiacra, az OTP - többek között - az olimpiai főszponzorok részvényeire, az ázsiai ingatlanpiacra és infrastruktúrára, míg például az MKB a környezettudatosságra fokuszál. A K&H Alapkezelő most mutatta be új, társadalmilag felelős befektetési termékét, a Gyógyvarázs Egészség Tőke- és Hozamvédett Alapot, amely gyógyszeripari vállalatok papírjait foglalja magában. Ennek mögöttes részvénykosarában (akárcsak az ökoalapok esetében) olyan vállalatok szerepelnek, amelyek átestek egy úgynevezett SRI (socially responsible investment, vagyis társadalmilag felelős)-szűrőn.
Az innovációra a jelenlegi, meglehetősen bizonytalan befektetési környezetben alighanem szükség is van. Cseh György, a CIB Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója szerint nyersanyagpiaci konstrukciójuk azoknak jelent jó alternatívát, akik a piac eseményeit egy bizonyos mértékig követik ugyan, de azokról nem napi szinten tájékozódnak.
Egyfelől tehát a nyersanyag-befektetéseken alapuló, tőkevédett struktúrák likviditása számukra túlságosan alacsony, másfelől viszont a jelentős tőkeáttétellel rendelkező határidős árupiaci kontraktusok vásárlásával járó intenzív piacfigyelést, a kiemelkedően magas kockázatot és a számottevő tranzakciós költségeket nem vállalják, de szeretnének részesülni az ezen a piacon tapasztalt szárnyalásból. Az OTP - hangsúlyozta az alapkezelő üzletfejlesztési területén dolgozó Hosszú Ferenc - több új, például a feltörekvő piaci lehetőségeket kihasználó terméket is kínál, amelyek csökkenő részvény- és kötvényárfolyamok mellett is versenyképesek lehetnek. Ez egyébként az olimpiai alapokra is igaz. Ezek 18 olimpiai főszponzor részvényeinek közép- és hosszabb távú árfolyamváltozásából nyújtanak részesedési lehetőséget úgy, hogy a tőke (illetve az olimpia esetében a 10 százalékos fix hozam) visszafizetésén felül csökkenő árfolyamok esetén is lehetséges hozamfizetés, amennyiben a részvénykosár egyik eleme sem csökken induláskori árfolyama 70 százaléka alá. Az Erste - mondta el az alapkezelő vezérigazgatója, Cselovszki Róbert - strukturált kötvények kibocsátásával, illetve magasabb hozamgaranciával próbálja kihasználni az eltérő szintre került hozamkörnyezetet és a nagyobb volatilitást. Tapasztalatai szerint egyébként szinte minden alapból tőkekivonás történt az utóbbi időben. A legkevésbé érintettek a garantált konstrukciók és a likviditási alapok voltak, illetve a még a legrosszabb időkben is stabil teljesítményt nyújtó ingatlanalap sem veszített sokat nettó eszközértékéből. Cselovszki szerint azonban az utóbbi hetekben, a pánik elmúlásával, megállt a pénzkivonás a befektetési alapokból.
A CIB tapasztalata szerint az idén a részvényekkel, a hosszú kötvényekkel szembeni kockázati étvágy csökkent és ezzel párhuzamosan megnőtt a likviditás iránti igény. A bank ügyfelei növelték portfólójukon belül a pénzpiaci alapok súlyát, de felismerték a nyersanyagokban - mint alternatív befektetési eszközökben - rejlő lehetőségeket is. Az OTP-nél azt érzékelik - tájékoztatta lapunkat Nyitrai Győző igazgató -, hogy a tőke- és pénzpiaci folyamatok főleg 2008 januárjában és márciusában éreztették hatásukat, ekkor a befektetők (elsősorban a magánszemélyek) a romló visszatekintő hozamú befektetési alapoktól a magas kamatkörnyezetben fix kamatot kínáló állampapír és jelzáloglevél felé fordultak. A hozamkörnyezet konszolidációja után azonban - tette hozzá - lassú visszarendeződés várható. A legnagyobb magyar bankban az elmúlt 12 hónap alatt csaknem 34 százalékkal nőtt az alapok állománya, így a befektetési alapok részesedése a teljes kezelt állományon belül egy év alatt 27,6 százalékról 13 százalékponttal nőtt. Ez Nyitrai szerint elsősorban a 2007 második felében elindított hibrid termék sikerének köszönhető. A K&H-nak sincs oka panaszra, mint elmondták: az elmúlt egy-két hónapban a befektetők egyedül a biztonságot kínáló tőke- és hozamvédett alapokat és a pénzpiaci alapokat vásárolták, a többi alapkategória a visszaváltások hatására veszített értékéből. A K&H-alapok azonban ugyanekkor nettó értelemben tudtak új tőkét vonzani, az alapkategóriák közötti preferencia egyébként megegyezett a piaci trenddel.
Rába Zoltán, az UniCredit Bankhoz kötődő Pioneer Alapkezelő igazgatója szerint magukat is meglepve a különösen az év első két hónapjában masszív erővel lefutó részvénypiaci korrekció - ellentétben a fejlett piacokon tapasztalttal - nem okozott különösebb tőkekivonást az ezt megszenvedő részvény típusú alapjaikból. Eszközértékük ugyan csökkent, de ez döntő részben a piaci folyamatok okozta leértékelődés hatásából eredt. Rába szerint ez annak is köszönhető, hogy a hazai részvény-befektetők az utóbbi években azt tapasztalhatták, hogy a vezető hazai alapkezelők hozamai sokszor meghaladják a mögöttes piaci teljesítményt. A bizalmi tőkét valószínűleg az árfolyamnyereségadó-mentesség motivációja (sok eredeti befektetés 2006. szeptember 1. előttre datálódik) is erősíthette. A Pioneer Alapkezelőnél a kötvényalap 10 százalékkal "fogyott" az első négy hónapban, de ezt szinte teljesen felszívta a pénzpiaci alap. Ez tehát normális befektetői válasz volt egy olyan piaci folyamatra, ahol meredeken emelkednek a kötvényhozamok, ezzel leértékelődnek a kötvények. Közben a kamatszint növekedésével egyre jobbak a pénzpiaci alap várható hozamai. Tehát a pénzpiaci alap vonzereje két oldalról javult egyszerre: abszolút számokban a saját piaca (kamatszint), viszonylagos jövedelmezősége az alternatív kötvénybefektetés kilátásainak romlása miatt.
A Budapest Alapkezelő vezérigazgatója, Fatér Gyula elmondta: a befektetők az év elején a befektetési alapokat részesítették előnyben, majd a kamatok emelkedésével és a tőkepiacról érkező negatív hírek hatására inkább a betételhelyezés futott fel. Az utóbbi időben a tőkevédett alapok szerepének további növekedése mellett az alacsony kockázatú (pénzpiaci) alapok kerültek előtérbe.
