Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Igazi sikerterméknek számítanak a garantált alapok. A figyelmesebb befektetők azonban rendszeresen panaszolják, hogy a biztonságosabb pénzelhelyezésért magasabb díjakkal kell fizetniük. A legenyhébb kifogás az átláthatatlan költségszerkezetet éri. A Pioneer Alapkezelő igazgatója, Rába Zoltán szerint a költségszerkezettel kapcsolatos kritika annyiban állja meg a helyét, hogy a tájékoztatókban az alapkezelők jellemzően az alapkezelési díj maximumát adják meg. Ez azonban a piaci szükségszerűségből fakad. Az alap tervezésekor nem tudható ugyanis előre, mennyibe is fog kerülni induláskor az opció. Ha a tervezéskori árak alapján kalkulálja az alapkezelő a díjakat (hogy minden pénzt elköltsön) és induláskor az opció nagyon olcsóvá válik, akkor csak egy dolgot tehet, hogy elköltse a hirtelen támadt többletpénzt: többet költ opcióra, azaz növeli a részesedési arányt, akár 100 százalék felé. A tapasztalatok szerint azonban a befektetők ezt nem igazán értékelik. Ezért ad meg az alapkezelő mindig jóval magasabb díjat, mint amit valójában aztán levonnak.
A szisztéma szerint lejáratkor a befektető minimum megkapja a tőkét és ha van piaci hozam, azt is. Az alapkezelő díja így őt nem rövidítheti meg, a rendszer zárt, ezért eleve korrekt. A normál, határozatlan futamidejű, nyílt végű alapnál azonban a kezelési díj a befektetőknek átadható hozamot csökkenti. Rába viszont úgy látja, hogy egy ilyen alap esetében is a kezelési díj egy jelentős részét az alap "jobbítására" (jó szakemberek és elemzések alkalmazására) fordítják és nem az alapkezelőt gazdagítja.
Az OTP Alapkezelő tőkevédett alapjait választó befektetőket - hangsúlyozták - a nettó eszközérték százalékában meghatározott éves alapkezelői díj terheli, amelynek felső határa az adott alap tájékoztatójában előre meghatározott. Ez a díj az eddigi gyakorlat szerint nem magasabb, mint egy hagyományos részvényalapot terhelő alapkezelési díj. A tőkevédett alapokba vásárolt opciók esetében a külföldi partnerekkel való szoros együttműködésnek és fejlett versenyeztetési eljárásnak köszönhetően az OTP Alapkezelő alacsony árakat tud elérni, így a befektetőknek az esetek nagy részében 100 százaléknál magasabb participációs rátát (a mögöttes portfólió által elért hozamból történő részesedési hányad) tud ajánlani. Az alapkezelő által elérhető kedvezőbb feltételeket emelte ki a CIB is.
A garantált alapok átlagos kezelési díjai kezdetben magasabbak voltak, mint a hagyományos alapok esetében, de a piac felépülésével ez sokat csökkent - állítja Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója. Mint hozzáfűzte: itt is különbséget kell tenni a nyílt és zárt végű alapok között, hiszen egy zárt végű alapot egyszerű kezelni, míg egy nyílt végű garantált alapot sokszor igen bonyolult. A befektető jól jár, mert kap egy olyan opciót, garanciát, amit egyébként nem kaphatna meg, az alapkezelő pedig azért jár jól, mert ezeken az alapokon ugyanúgy alapkezelési díjat tud felszámítani - summázza Schuszter Péter, a Generali Biztosító befektetési osztályvezetője, aki egyben a Generali Alapkezelő vezérigazgatója is. Az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója, Cselovszki Róbert is hasonlón vélekedik: ha az ügyfelek igényei és jövőbeli tervei alapján alakítják ki a megfelelő portfóliót, akkor az ügyfél egyértelműen jól jár. A garantált konstrukciók elsősorban a kockázatkerülő ügyfelek részére ajánlottak, akik a tőke- és hozamgarancia mellett szeretnének magasabb hozamot realizálni.
