Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Márciusra - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentésében - a háztartások hitelei meghaladták betéteik összegét. A különbség 2000-ben esett először kétezermilliárd forint alá, az ezermilliárdnyi plusznak pedig 2007 májusában kellett búcsút mondani. Ezzel együtt az év elején még egy ideig fenntarthatónak látszott a betéti "uralom", hiszen még februárban is 62 milliárd volt az előny. A magánszemélyek viszont ugyan az előző hónaphoz viszonyítva mérsékeltebb ütemben adósodtak el, de a hitelállomány így is több mint százmilliárd forinttal hízott. (Februárban közel 150 milliárd forintnyi volt a növekmény.) A betétállomány ugyanakkor az előző hó végi értéknél 36,3 milliárd forinttal kevesebbet tett ki. Így két oldalról "égett" a betétek javára mutatkozó különbség, ami az idei első negyedév végére egyből a hitelek csaknem 80 milliárdos vezetését tették lehetővé. A különbség nagysága miatt nem túl valószínű, hogy akár időlegesen is, de a betétek megint átvegyék a vezetést. Szakértők szerint a gond nem ez, hanem a hazai jövedelmi viszonyokhoz és a magánszemélyek vagyonához mérten jelentős eladósodás. Az MNB korábban megjelent stabilitási jelentésében (Napi, 2008. április 22.) arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitellel rendelkező háztartások döntő részének nincs semmilyen tartaléka, amit jövedelmi sokk esetén felhasználhatna.
Márciusban egyébként folytatódott a deviza térnyerése. A forintban nyújtott hitelek állománya 7,9 milliárd forinttal csökkent, a devizahiteleké ellenben 112,1 milliárd forinttal növekedett. Így nem csoda, hogy az összes hitelállományon belül a devizahitelek részaránya tovább emelkedett, immár közelítve a 60 százalékhoz. A devizahitelek összes növekedéséből egyébként mindössze 11,9 milliárd forint származott az árfolyamok változásából. A betéteknél az egyes lejárati típusok állománya - a hosszú, két éven túli lejáratra lekötött betétek kivételével - valamennyi forintbetétnél csökkent. A devizabetétek esetében a látra szóló és folyószámlabetétek állománya a február végi adathoz képest 4,9 milliárd forinttal emelkedett, míg a lekötött devizabetétek állománya - a forintbetétekhez hasonlóan - csökkent, együttesen 5,9 milliárd forinttal.
A magánszemélyek pozíciója az idei első negyedévben közel 485 milliárd forinttal romlott, ennyivel több hitelt vettek ugyanis fel, mint amennyi betétet elhelyeztek. A hitel/betét fedezettségi mutató így öt év alatt 40 százalékról emelkedett száz százalék fölé (a fejlett pénzügyi kultúrájú országokban már rég a száz feletti szint a jellemző). A számok jól mutatják a szabad felhasználású kölcsönök térnyerését is. A fogyasztási hitelek aránya az év végén még alig haladta meg a 40 százalékot, a negyedévet azonban ez a hiteltípus már közel 43 százalékos aránnyal zárta. A fogyasztási hiteleken belül tovább (69-ről 72 százalék fölé) emelkedett az öt éven túli lejárat részesedése. Nem meglepő módon ezzel párhuzamosan a "pántlikázott" lakáshitelek teljes állományon belüli aránya 53-ról 52 százalékra csökkent.
