A belföldi banki hitelnövekedés szempontjából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint egyre nagyobb az ingatlanágazat jelentősége. A nettó hitelállomány-növekedés domináns része, a hitelállománynak pedig 35 százaléka tartozik az ingatlanszektorban működő vállalkozásokhoz. Az ingatlanpiac hitelezése némileg koncentráltabb más ágazatokhoz képest, és mivel igen nagy összegű hitelekről van szó, az egyes banki hitelportfóliókon belül is kiemelt kockázatokat jelentenek az ingatlanszektornak nyújtott hitelek. Az ágazati hitel/bruttó hozzáadott érték arány az elmúlt öt év alatt megduplázódott és a legmagasabb arányt képviseli. Tehát az ebben az ágazatban működő vállalkozások nagyobb mértékben támaszkodnak a hazai bankszektorra, mint mások. Mindezek miatt az ingatlanszektor fejleményei igen nagy hatást gyakorolnak a bankrendszerre.
Az ingatlanágazat hitelezésének kockázatai még az MNB szakértői szerint is nehezen mérhetőek fel. Az ágazat mutatói (csődráta, portfólióminőség) igen jók, és az üzleti ingatlanpiacon csak a lakóingatlanok építésében látható a kockázatok egyértelmű emelkedése. Az üzleti ingatlanhitelek jelentős részét adó irodapiacon a gyorsan bővülő ingatlanállomány ellenére sem következett be az üresedési ráta várt emelkedése. A logisztikai ingatlanok és bevásárlóközpontok piacát mérsékelt növekedés és kockázat jellemzi. Az amerikai másodlagos jelzáloghitel-piaci válság azonban az üzleti ingatlanpiacra is hatást gyakorolhat (a hozamelvárásokon és az ágazatban működő vállalatok külföldi anyavállalatain keresztül), ami az ingatlanszektor hiteleinek jelentős súlyán és koncentráltságán keresztül negatívan érintheti a legnagyobb bankokat.
Az építőipar súlya a hazai termelésben és a vállalati hitelezésben egyaránt csekély, ennek ellenére az elmúlt időszakban tapasztalt problémái mind a makrogazdasági folyamatokban, mind a bankrendszeri hitelkockázatban erőteljesen tükröződnek. A portfólió minőségének látványos romlása mellett a hitelállomány növekedési üteme nem csökkent jelentősen, annak ellenére, hogy úgy a hitelkereslet, mint a hitelkínálat oldaláról visszafogás valószínűsíthető. Ebben szerepe lehet a magánszektor által finanszírozott projektekben részt vevő építőipari vállalatoknak. Piaci információk szerint ugyanis a csődök és körbetartozások elsősorban az államilag szubvencionált projektek esetében jellemzőek, a magánszektor által pénzelt terveknél vélhetően kisebb a hitelkockázat, nagyobb a hitelbővülés. Másrészt okozhatják ezt a banki garanciavállalások, amelyek megakadályozzák a bankokat abban, hogy rövid távon kivonják a finanszírozást a vállalatokból.
